Blog

Oroszország jelentősen növelni kívánja a védelemre fordított kiadásait

Oroszország 25%-kal növeli védelmi kiadásait, amivel a katonai költségvetése minden eddiginél magasabb szintre emelkedik. Ez a döntés Vlagyimir Putyin eltökéltségét tükrözi, hogy folytassa az Ukrajnában zajló háborút, valamint fokozza a Nyugattal való szembenállást.

Oroszország 25%-kal növeli védelmi kiadásait, amivel a katonai költségvetése minden eddiginél magasabb szintre emelkedik. Ez a döntés Vlagyimir Putyin eltökéltségét tükrözi, hogy folytassa az Ukrajnában zajló háborút, valamint fokozza a Nyugattal való szembenállást.

A 2025-re tervezett költségvetés 13,5 milliárd rubelre növeli a védelmi kiadásokat, amely mintegy 3 milliárd rubellel több az idei rekordösszegnél. Ezzel a védelemre és biztonságra szánt pénz a teljes kormányzati kiadások 40%-át teszi ki, miközben a szociális kiadások jelentős, 16%-os csökkentésével számolnak. 

A költségvetés arra utal, hogy Oroszország gazdasága a háborús erőfeszítésekhez igazodik, amit a közgazdászok „katonai keynesianizmusnak” neveznek,

amely annyit tesz, hogy a katonai költségek növekedése elősegíti az inflációt és a fogyasztás bővülését, miközben a hadsereg finanszírozása elsődleges prioritássá válik. A bejelentés időzítése tudatos volt: szeptember 30-án, amikor Vlagyimir Putyin aláírta az őszi sorozásról szóló rendeletet, az orosz kormány egyidejűleg bemutatta a 2025-ös költségvetés tervezetét. A rendelet nemcsak a katonai kiadásokat, hanem a besorozásokat is érinti. Ennek értelmében az év végéig több mint 130 ezer 18 és 30 év közötti orosz férfit vonnak be katonai szolgálatra. Ugyanakkor az állomány létszámát is jelentősen növelik, csaknem 15%-kal, így a katonák száma 1,32 millióról 1,5 millióra emelkedik.

Az orosz hadsereg egyre nagyobb befolyást gyakorol a munkaerőpiacra is, hiszen a becslések szerint minden ötvenedik dolgozó állampolgár a katonai szolgálat része lesz, amely Oroszországot Kína után a világ második legnagyobb hadseregével rendelkező országgá teszi.

A Kreml előtt egyre komolyabb kihívás áll, mivel az Ukrajnában zajló konfliktus már orosz területekre is kiterjedt, különösen a Krím és a kurszki régió környékén, így nemcsak a fronton, hanem a hátországban is növekvő létszámra van szükség.

Európában aggodalommal figyelik az orosz fegyvergyártás erőteljes növekedését, mivel a NATO elemzői szerint alábecsülték Oroszország képességét egy hosszú távú háború fenntartására.

Ukrajna szempontjából komoly bizonytalanságot jelent, hogy a Nyugat, különösen az Egyesült Államok és az európai szövetségesek mennyire lesznek képesek és hajlandóak hosszabb távon támogatni a védekezését. Mindezek közepette Moszkva egyre nagyobb magabiztosságot mutat. Putyin, aki nemrég az orosz harckocsigyártás egyik legnagyobb központját látogatta meg, kijelentette, hogy Oroszország el fogja érni minden célját, amelyeket a „különleges katonai művelet” során kitűzött. Az elmúlt hónapokban Putyin retorikája egyre határozottabbá vált, és Ukrajna feltétel nélküli megadását követelte, beleértve az ország demilitarizálását, „nácitlanítását” és semleges státuszának elismerését.

Oroszország védelmi kiadásai 2014 és 2024 között

oroszkiadasok.png

Forrás: Statista

Miközben az orosz gazdaság jelentős átalakuláson megy keresztül, elemzők arra figyelmeztetnek, hogy az ország hosszú távú kilátásai sokkal borúsabbak, mint az invázió előtt voltak. Bár Moszkva igyekszik Kína és más piacok felé fordulni, a szankciók kijátszása, valamint a nyugati technológia és piacok hiánya komoly akadályokat jelent. A védelmi kiadások robbanásszerű növekedése miatt az infláció Oroszországban is megugrott, és a központi banknak emelnie kellett a kamatokat, hogy megfékezze a pénzromlást. Eközben

az orosz gazdaság egyre súlyosabb munkaerőhiánnyal küzd,

hiszen a háború hatalmas erőforrásokat von el a munkaerőpiacról és az ipar más területeiről. Az orosz kormány számára azonban úgy tűnik, hogy továbbra is a hadsereg és a védelmi ipar elsődleges finanszírozása élvez prioritást, függetlenül a hosszú távú gazdasági következményektől.

Szemlézte: Pál Eszter

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon