A Kreml hat év elteltével most frissítette először a Nemzeti Biztonsági Stratégiáját, amely így már kitüntetett figyelmet fordít az orosz információs műveleti képességek fejlesztésére, valamint elítéli a külföldről érkező befolyást – olvashatjuk a Defense One honlapján.
Az orosz kormány 2021. július 3-án aktualizálta a 2015. évi Nemzeti Biztonsági Stratégiáját, amelyben erősödik azon retorika, amely szerint Oroszország egyre kiszolgáltatottabbnak tartja magát mind a külföldi, mind a belföldi befolyással és bomlasztási törekvésekkel szemben, továbbá igyekszik megvédeni az orosz állampolgárokat ezen külső „hangoktól” és fejleszteni saját befolyásolási képességeit. William Wohlforth, a Dartmouth professzora szerint figyelemreméltó változás, hogy a felforgató tevékenységek meghatározása kibővült,
bevonták ebbe a körbe a nem állami szereplők azon munkáját, amely aláássa az orosz érdekeket és az állam stabilitását. Ide tartoznak olyan humanitárius szervezetek is, mint a Human Rights Watch, valamint a nyugati technológiai vállalatok, mint a Twitter és a Facebook.
Ivana Stradner, az American Enterprise Institute munkatársa - aki jogi, kelet-európai és hibrid hadviselési szakértő - kiemelte, hogy az új dokumentumban Moszkva aggodalmát fejezi ki a nyugati kormányok orosz ügyekkel kapcsolatos manipulációja miatt, és nemzeti érdekként fogalmazza meg a „biztonságos információs teret”. Ebből pedig arra lehet következtetni, hogy az információs hadviselés kiemelt ügy az orosz kormány számára. Ivana Stradner úgy véli, ezzel a retorikával
a Kreml célja nem más, minthogy elrettentse a poszt-szovjetben államokban ,színes forradalmakat szervezőket az oroszországi tevékenységüktől.
Samuel Bendett, a Center for a New American Security szakértője szerint még ha maga a dokumentum új is, a benne foglaltak nem feltétlenül nevezhetők annak. Oroszország már hosszú ideje nem az információs műveletek kivitelezőjeként, hanem a Nyugat kitartó és folyamatos műveleteinek a célpontjaként tünteti fel magát. Az új Nemzeti Biztonsági Stratégia ezen információs- és kiber-fenyegetéseket hivatalosan Oroszország hosszú távú túlélését fenyegető, egzisztenciális kihívásként értékeli.
A frissített dokumentum azt is szorgalmazza, hogy Moszkva más országokat is vonjon be az orosz definíció szerinti kiberbiztonsági kérdésekbe, ami abból a szempontból szokatlan, hogy korábban éppen az oroszok használták ki az ENSZ albizottságait, hogy meghiúsíthassák az Egyesült Államok hasonló erőfeszítéseit - mondta Ivana Stradner. Azonban értelmet nyer a törekvés, ha tudjuk, hogy
Oroszország szélesebb körű stratégiájának részeként tekint arra, hogy nemzetközi szervezetek hálóját használja a szovjet korszak presztízsének és hatalmának visszaszerzéséhez.
A stratégiai dokumentum az orosz titkosszolgálatok, például a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSB), a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SVR) növekvő szerepét szorgalmazza a Felderítő Csoportfőnökség (GRU) információs képességeinek fejlesztése mellett. A dokumentum lényegében felhatalmazásként szolgál minden olyan szervezet számára, amely már hajtott végre információs műveletet nyugati célpontok ellen, hogy bővítse tevékenységét.
Szemlézte: Spiesz Bianka
