Finnország hagyományosan a 18. század vége, az országot korábban ellenőrző svédek veresége óta az orosz érdekszféra részének számít, ahol elfogadhatatlan ellenséges hatalmak jelenléte, és így a gyéren lakott ország külpolitikai mozgástere is erősen korlátozott. Miközben a balti államok csatlakoztak a NATO-hoz az 1990-es évek végén, Finnország ezt nem tette meg. Ez is jelzi a skandináv ország kényszerhelyzetét. Ezzel együtt Finnország jó kétoldalú kapcsolatokat tart fenn a NATO több tagországával, többek között az Egyesült Államokkal és az Egyesült Királysággal is.
A szövetséghez való csatlakozás azonban jelzésértékű és hosszú távú elköteleződés lenne, amit Moszkva nem engedhet meg.
A finn stratégiában így ezek a nyugati kapcsolatok - miközben működnek - nem tartalmaznak nagyon erős vállalásokat. Éppen ezért különleges, hogy a finn elnök, Pauli Niinisto, és a finn miniszterelnök, Sanna Marin egyaránt belefoglalták újévi beszédükbe, hogy az ország fenntartja a NATO-ba való belépés lehetőségét. Ez nyílt szembefordulás Oroszországgal, amely éppen Ukrajnát fenyegeti hadserege offenzív manővereivel. Nyilvánvalóan nem arról van szó, hogy Finnország Oroszország gyengeségének láttán próbál a Nyugat felé „szökni”. Inkább visszajelzés ez Moszkvának, hogy Finnország, miközben hajlandó Oroszország jogos biztonsági érdekeinek a figyelembevételére, erőszakos viselkedésnek, szuverén ország lévén, nem enged. Az újévi nyilatkozatok válaszok Moszkvának a NATO-val kapcsolatos egyre erősebb retorikájára.
Még újév előtt az orosz külügy hivatalosan figyelmeztette a NATO-t, hogy a svéd és finn csatlakozás a szövetséghez „azonnali, radikális lépésekhez” vezetne Oroszország részéről.
Ezen nyilatkozatokkal szemben követeli magának Finnország a szuverén külpolitikai lépésekhez való jogot. Alexander Stubb volt finn miniszterelnök is üdvözölte a nyilatkozatokat, és szintén hangsúlyozta, hogy a finn kijelentések az orosz fenyegetésekre adott válaszok.
Glad to see that the country I know best is again engaged in an active debate about Nato membership. External intimidation & threats have a tendency to focus the mind, be it ideological, idealistic or realistic. Security should be based values and facts. Finland belongs in Nato.
— Alexander Stubb (@alexstubb) December 31, 2021
Különleges kérdés, hogy Finnország valóra fogja-e váltani a Nyugattal való szorosabb együttműködést. Az Egyesült Államoknak több szempontból is jól jönne Helsinki közeledése. Az egyik ilyen, hogy mivel a sarkvidék erőforrásai egyre elérhetőbbek a globális felmelegedés miatt, fegyveres erőit egyre inkább fel kell készítenie a helytállásra ilyen környezetben is.
A finn hadsereg tapasztalatai ebben a kérdésben megkerülhetetlenek. Az amerikai hadsereg tehát nagyon szívesen együttműködne a finnekkel a sarkvidéki harcokra való felkészülésben,
mindez jelzés lehet az oroszoknak is, hogy Finnország hajlandó egészen merészen önálló külpolitikai lépésekre is.
Az nem valószínű, hogy ez kiterjedne bármiféle nyugati katonai erő vagy stratégiai fegyverzet a skandináv országban állomásoztatására, ez ugyanis túl nagy fenyegetés lenne Oroszország számára.
Amerikai katonák a sarkkörön túl
Mindenesetre az oroszoknak szóló finn figyelmeztetés egy kicsi, de fontos eleme lehet annak, hogy Oroszország újragondolja Ukrajna elleni esetleges inváziós terveit, hiszen arra hívja fel a figyelmet, hogy Moszkva - miközben talán megtöri Ukrajnát - érdekszférájának újabb tagjait hidegítheti el, s így magának okoz újabb biztonsági problémákat. Az üzenet hatásosságához hozzájárulhat, hogy a finn elnök jó kapcsolatban van Vlagyimir Putyinnal, s így egy Oroszországtól amúgy is elidegenedett állammal ellentétben valóban felkeltheti az oroszok figyelmét.
Szemlézte: Farkas Dániel
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!
