Tüntetések, politikai és társadalmi feszültségek – a mai Franciaországi jellemzői a Hamasz október 7-i, Izrael elleni terrortámadásai óta. „Nem szabad beengednünk ezt a konfliktust” - jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök, aggodalmának adva hangot amiatt, hogy a közel-keleti háború kiújulása „megosztó tényezővé” válhat.
A vita különösen erős Franciaországban, ahol sok embernek érzelmi, családi és személyes kötődése van Izraelhez és Palesztinához is. Lætitia Bucaille, az Inalco politikai szociológia professzora és a konfliktus szakértője szerint, olyan mintha
két táborral állnánk szemben: Izrael támogatói, akik szükségszerűen annak kormányának pártolói; és a palesztin nép támogatói, akiket szükségszerűen gyanúsítanak a terrorizmus iránti engedékenységgel.
Az Elabe felmérése szerint a franciák többsége (85%) aggódik az Izrael és a Hamasz között zajló konfliktus miatt. Ezek az értékek hasonlóak az ukrajnai háború kezdetén tapasztaltakhoz. A megkérdezettek 68%-a úgy véli, hogy ez a helyzet Franciaországban is feszültséghez vezethet, valamint 75%-uk gondolja úgy, hogy a háború kiterjedhet több közel-keleti országra, mint Libanon vagy Irán területére is. Ezen felül a franciáknak csupán egyharmada szeretné, ha Franciaország nagyobb diplomáciai szerepvállalást tanúsítana az ügyben.
A nagy számú zsidó és muzulmán közösséggel és a közel-keleti és észak-afrikai gyarmati múlttal rendelkező országot a gázai és izraeli események jelentősen megviselik.
Míg az ukrajnai háború ritka konszenzust teremtett a francia lakosság és a politikai osztály körében, a gázai háború azzal a veszéllyel fenyeget, hogy egy mélyebb társadalmi megosztottságra derül fény.
Az országban élő mintegy hat milliós, többnyire észak-afrikai származású muszlim közösséghez mindig is közel állt a palesztinok ügye, mivel saját diszkriminációs tapasztalataik által könnyedén tudtak azonosulni velük. A hatóságok különösen tartanak attól, hogy a francia zsidó közösség, amely a legnagyobb Európában, célkeresztbe kerülhet, mivel a Hamasz-támadást követő öt napban több mint száz antiszemita cselekményt jelentettek. Félő, hogy bizonyos szélsőséges csoportok a jelenlegi gázai eseményeket terrorcselekmények elkövetésére használják fel, miközben a muzulmán népesség az iszlám ellenes kijelentésektől tart, melyekben az iszlámot és a migrációt összekötik a terrorizmussal.
A megosztottság a politikában is jelen van. Míg a kormány és a legtöbb politikai párt határozottan elítélte a Hamasz támadását, és támogatta Izrael jogát a védekezésre, néhány szélsőbaloldali politikai hangot hevesen bíráltak, amiért a felelősség egy részét a palesztin területek izraeli megszállásának tulajdonították.
A La France Insoumise szélsőbaloldali párt, amely jelentős választói bázissal rendelkezik a franciaországi muszlim kisebbség körében, tartózkodott attól, hogy az eseményt terrortámadásnak minősítse.
A viták súlyosbodásától tartva, Emmanuel Macron elnök beszédet intézett a nemzethez, amelyben felszólította az országot egységének fenntartására, és kijelentette, hogy "azok, akik összekeverik a palesztin ügyet a terrorizmus igazolásával, hármas hibát követnek el: erkölcsi, politikai és stratégiai hibát".
Azzal, hogy különbséget tett a palesztin ügy és a Hamasz támogatása között, Macron megpróbált a muszlim és a zsidó közösségekhez egyaránt szólni. De a súlyos humanitárius válság miatt egyre nehezebb számára a két fél közötti lavírozás és az egyensúly megtartása. Az elnök háborúval kapcsolatos gondolatairól egyébként ebben a cikkünkben írtunk.
Szemlézte: Veres Kata
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon