Az AI-verseny egyik hozadéka, hogy az olyan óriás vállalatok, mint a Microsoft, a Meta, az Apple vagy az OpenAI az utóbbi években több milliárd dollárt költenek új adatközpontok építésére, hogy megőrizzék versenyképességüket a mesterséges intelligencia hajszában. Azonban ez a jelenség rendkívül magas energia- és vízigénnyel jár, ami a környezetszennyezés mellett az amerikai állampolgárok számláinak növekedéséhez is hozzájárul.
Pontosan mik is azok az adatközpontok?
Olyan nagy méretű épületegyüttesek, amelyek számítógépes szervereknek, adattároló rendszereknek és hálózati berendezéseknek, valamint az ezek működését szolgáló energiaellátó és hűtőrendszereknek adnak helyet. Ez az infrastruktúra elengedhetetlen azoknak a vállalatoknak, amelyek digitális szolgáltatásokat nyújtanak. Amikor megnézzük kedvenc sorozatunkat online, vagy elmentünk valamit a „felhőbe”, esetleg kérdést teszünk fel egy chatbotnak, valójában egy adatközponttal lépünk kapcsolatba.
Ezek az építmények bár már több évtizede léteznek, az AI megjelenése pedig lendületet adott újabbak felhúzásának, hiszen a nagyvállalatok több milliárdos bővítésekkel próbálják kiszolgálni a megnövekedett kapacitásigényt.
Ma az Egyesült Államokban a becslések szerint akár 4000 ilyen központ is működhet, amelyek több ezer szervernek biztosítanak teret és a számuk egyre csak növekszik. Ezeknek egyharmada pedig három államban összpontosul: Virginia, Texas és Kalifornia. A központok ilyen szintű koncentrációja az áram árát is jelentősen megnövelte az érintett területeken, ami az amerikai állampolgárok pénztárcáját sújtja.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) áprilisi jelentése szerint a világon a legnagyobb adatközpontokkal kapcsolatos áramfogyasztásért az USA volt a felelős 2024-ben, 45%-kal, ezt követte Kína 25, és Európa 15 százalékkal.
2017 óta évente átlagosan 12 százalékkal növekedett az áramfelhasználás ebben az ágazatban. Az IEA számítása szerint az adatközpontok akár az USA teljes áramkeresletének 14%-át tehetik ki 2030-ra. Becslések szerint az adatközpontok globális villamosenergia-fogyasztása az évtized végére megduplázódik. Ez a teljes globális villamosenergia-fogyasztás valamivel kevesebb mint 3%-át jelentené.
2024 és 2030 között az adatközpontok energiafelhasználása évente mintegy 15%-kal növekedhet globálisan, ami több mint négyszerese az összes többi ágazat átlagos villamosenergia-fogyasztási növekedésének.
De milyen források biztosítják pontosan az országnak az ehhez szükséges energiát?
Az előző évben az amerikai adatközpontok villamosenergia-ellátásának több mint 40%-át földgáz adta. A megújuló energiaforrások, például a szél- és napenergia, körülbelül 24%-ot tettek ki, míg az atomenergia mintegy 20%-ot, a szén pedig körülbelül 15%-ot adott az adatközpontok áramellátásához.
Forrás: IEA
A Trump-adminisztráció pedig továbbra is a fosszilis energiahordozókra támaszkodna elsősorban a megújuló szélerőművekkel vagy napelemekkel szemben. Ezen belül is, inkább a régebbi szénerőművek kapacitásának növelésére van kilátás, amelyek működtetése bár drága, rövid távon még mindig olcsóbb, mint új gáz- vagy atomerőművek építése. Az Open Energy Outlook Initiative új modellje azonban azt találta, hogy
az adatközpontok és a kripto-bányászat növekedése az új évtized kezdetére, az Egyesült Államokban akár 8%-kal növelheti az átlagos villamosenergia-termelési költségeket, és összesen 30%-kal emelheti az ágazat energiatermeléséből származó üvegházhatású gázkibocsátást évente.
Így mintegy 275 millió tonna CO₂-kibocsátást elérve, ami Franciaország jelenlegi éves kibocsátásával egyenértékű.
A másik, kissé háttérbe szoruló hátránya az adatközpontoknak az óriási vízigényük. Egy megawatt kapacitás akár 25,5 millió liter vizet is követelhet, főként a gépek hűtéséhez, amely 300 000 ember napi vízfogyasztásával egyenlő. Így ez különösen olyan területeken lehet kritikus, amelyek már alapból vízszegények. A becslések szerint 2027-re, a mesterséges intelligencia a világ vízfelhasználásából 4,2-6,6 milliárd köbméterért lehet majd felelős, ami Dánia felhasználásának több, mint négyszerese.
A mesterséges intelligencia az utóbbi évek leggyorsabban fejlődő ágazatává vált, amelyben kezdetben mindenki a potenciált látta. Azonban ma már érzékelhető egy erősödő szkepticizmus, amelynek több rétege van. Gyakran emlegetett eleme például a munkaerőpiacra, az emberek mentális képességére gyakorolt hatása vagy a szellemi tulajdon és az AI-generált termékek ellentéte. A környezettel és energiafogyasztással kapcsolatos kérdések kevesebbszer merülnek fel.
Tehát a technológia - bár óriási lehetőségekkel rendelkezik - a megfelelő kormányzati szabályozás és keretrendszer nélkül a fenntarthatóság egyik jelentős akadályozójává válhat.
Ahhoz, hogy az AI-láz valóban az emberi jólétet szolgálja, etikusabb felhasználásra van szükség, mind fogyasztói, mind vállalati oldalról. A folyamatok hatékonyabbá tételéhez megoldást jelentene a megújuló energiaforrások folyamatos, minél gyorsabb bevonása, az energiafelhasználás átláthatóbbá tétele, illetve a hűtési technológiák optimalizálása a jövőben.
Szemlézte: Kovács Emese
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
