Blog

Túlélheti-e az Orosz Ortodox Egyház az ukrajnai háborút?

A tavaly februári ukrajnai invázió óta az Orosz Ortodox Egyház, valamint a Moszkvai Patriarkátus vezetője, Kirill pátriárka egyértelműen kiállt az orosz agresszió mellett, amely támogatás az események előrehaladtával egyre erőszakosabbá vált. Ennek következményeként az Egyház, valamint az ahhoz…

A tavaly februári ukrajnai invázió óta az Orosz Ortodox Egyház, valamint a Moszkvai Patriarkátus vezetője, Kirill pátriárka egyértelműen kiállt az orosz agresszió mellett, amely támogatás az események előrehaladtával egyre erőszakosabbá vált. Ennek következményeként az Egyház, valamint az ahhoz kapcsolódó, Oroszországon kívüli felekezetekben törésvonalak jelentek meg. Az Ortodox Egyház fragmentációjáról, Kirill pátriárka nézőpontjáról, és a kisebb felekezetek lehetőségeiről Ksenia Luchenko, a Carnegie Politika munkatársa írt elemzést.

Kirill, Moszkva és egész Oroszország pátriárkája már a háború kezdetétől nyíltan támogatta az ukrajnai inváziót, amit jól mutat, hogy több prédikációjában is igyekezett morális alapot teremteni az oroszok agressziójához. Ilyen volt például, amikor arról beszélt, hogy az Ukrajnában áldozatul esett orosz katonák felmentést kapnak minden bűnük alól.

A pátriárka kiállása nem meglepő, hiszen az Egyház és a Kreml kifejezetten szoros kapcsolatokat ápol egymással, hiszen előbbi kétségtelenül beleillik a putyini vezetés birodalmi elképzeléseibe.

Az Orosz Ortodox Egyház az egyetlen olyan befolyásos szervezet, amely nem csak a Szovjetunió felbomlását élte túl, de az eredete visszanyúlik a cári Oroszország idejére. Annak ellenére, hogy az Egyház továbbra is befolyásos szereplő a Szovjetunió legtöbb korábbi területén, a status quo több szempontból is radikálisan megváltozott. Az Ortodox Egyháznak ma már nem csupán más – sokszor nála több hívővel rendelkező - felekezetekkel kell együtt élnie, hanem a szekuláris állami struktúrákkal is, amelyek hatást gyakorolhatnak rá. Ez egyértelmű sokszínűséget hozott az orosz ortodoxiába, azonban ellenkezik a Moszkvai Patriarkátus szemléletmódjával, amely kizárólag az orosz nyelvet és kultúrát állítja középpontba. Luchenko szerint

Kirill pátriárka fellépése dilemma elé állítja a korábban a Szovjetunió területének államaiban működő Orosz Ortodox Egyházhoz tartozó egyházmegyéket. Dönteniük kell, hogy felszólalnak a rengeteg áldozatot követelő agresszióval szemben, vagy lojálisak maradnak a pátriárkához.

Elméletben előbbi a konstantinápolyi ökomenikus patriarkátus engedélyével lehetséges, azonban a gyakorlatban kevésbé egyszerű. A legnehezebb helyzetben a függetlenségét már deklaráló Ukrán Ortodox Egyház van, mert I. Bartholomaiosz engedélye nélkül nincs esély a kiválás hivatalossá tételére, hiszen így ez az Orosz Ortodox Egyház jóváhagyásához kötött.

Az ukrán állásponttal párhuzamosan a Litván Ortodox Egyház is elítélte az agressziót, valamint autonóm státuszért folyamodott a moszkvai patriarkátushoz: amely bizottságot hozott létre az ügyben, azonban ebben nincsenek litván képviselők, és nem mutatott különösebb előrehaladást az elmúlt egy évben.

A litván esethez hasonlóan Lettország is radikális intézkedésekhez folyamodott, miután az elnök törvényjavaslatot nyújtott be a Lett Ortodox Egyház teljes függetlenségéért.

Ez szembemegy az ortodox, elszakadással kapcsolatos kánonjoggal, azonban képes korlátozni, hogy Moszkva beavatkozzon a magasrangú vallási vezetők kiválasztásába. Ez a dilemma azonban nem csupán belső egyházi konfliktusokat okozhat, de komoly hatással lehet például a transznyisztriai befagyott konfliktus intenzitására is. A Moldovai Ortodox Egyház vezetője nyíltan oroszbarát, a 2016-os választásokon is a Kreml által preferált jelöltet támogatta.

Az ország lakosságának 90%-a az orosz ortodoxia híve, így egy vallási konfliktus komolyan felszíthatja a transznyisztriai ellentét tüzét is.

Összefoglalva tehát az ukrajnai invázió nem csupán a nemzetközi politikai életet osztotta meg, de az Orosz Ortodox Egyházhoz tartozó egyházmegyéket is, amely fragmentáció komoly veszélyeket rejt magában.

Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.

Szemlézte: Szenes Eszter

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon