2023. január 16-án lemondott Christine Lambrecht, a Scholz-kormány védelmi minisztere. Lambrecht távozása a védelmi minisztérium éléről nagy jelentőségű, hiszen Berlint folyamatos kritikák érik az Ukrajnának nyújtott támogatásokkal kapcsolatban. A miniszteri széket néhány nappal később Boris Pistorius vette át, akinek már január 20-án szembe kellett néznie a német védelempolitika legfőbb kérdésével: ő is részt vett az amerikaiak által vezetett Ukraine Contact Group védelmi minisztereknek szervezett találkozóján, ahol a középpontban a Leopard 2 tankok álltak. A Pistorius előtt álló kihívásokról Judy Dempsey (Carnegie Endowment for International Peace) írt.
Christine Lambrecht lemondását először a Bild szellőztette meg, majd ez be is következett január 16-án. A korábbi német védelmi miniszter tevékenységét az utóbbi hónapokban több botrány is övezte: például 2022. májusában ő és fia magánútra használtak egy katonai helikoptert. Ezen túl Lambrecht az újévi instagram-posztjával is magára haragította a közvéleményt, miután ebben az ukrajnai háborút „izgalmas szakmai kihívásnak” nevezte.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A Lambrecht utódja Boris Pistorius lett, aki korábban Alsó-Szászország belügyminisztereként szolgált. Pistorius – a The Guardian információi szerint – rendelkezik katonai tapasztalattal (a ’80-as években szolgált a Bundeswehr-ben), de
kiválasztásában leginkább pragmatikus hozzáállása, valamint az ukrajnai segélyekkel kapcsolatos pozitív álláspontja játszott szerepet.
Ezek közül az új védelmi miniszternek mindkettőre szüksége lesz, hiszen szembe kell néznie a Német Védelmi Minisztérium strukturális problémáival, valamint a szövetségesek német Ukrajna-politikát érintő kritikáival is. Az előbbi különösen nehéz feladatot jelenthet Pistoriusnak. Dempsey szerint
a minisztérium megítélése a német belpolitikában hírhedten a lassú bürokráciáról, a stratégiai katonai doktrínák teljes hiányáról és a modernizációnak való ellenállásról tanúskodik.
Ezt bizonyítja, hogy a 2021-es 56 milliárd eurós költségvetési részesedés ellenére a Bundeswehr katonái olyan alapvető felszerelésekben szenvedtek hiányt, amelyek elengedhetetlenek lettek volna a mindennapi szolgálatteljesítéshez. Ezt tovább nehezíti, hogy Scholz Zeitenwende-beszédét követő 100 milliárd eurónyi haderőre költhető forrás sem hozta meg a várt reményeket, amely egyrészt köszönhető az említett lassú bürokráciának, másrészt, hogy a védelmi ipar nem volt képes kiszolgálni a megnövekedett igényeket.
A belső problémákon túl komoly gondot jelenthetnek a szövetségesek kritikái, hiszen – Dempsey szerint –
Scholz kancellár Zeitenwendéje csupán szavakban manifesztálódott, tettekben nem.
A német védelmi költségvetés továbbra sem éri el a NATO által előírt 2%-ot, valamint az utóbbi hetekben viták övezték az Ukrajnának szánt Leopard 2 tankokat is (erről itt írtunk részletesebben). Lengyelország, Finnország, valamint január 20-i hírek szerint Csehország és Szlovákia is ilyen modern harckocsikkal kívánja segíteni az ukránokat, azonban ehhez Berlin – konkrétan Scholz kancellár – engedélye kell. Dempsey a kancellár hezitálását a szociáldemokraták megosztottságának tulajdonítja, hiszen a párton belül sokan ellenzik a katonai segélyt a konfliktus eszkalációjától tartva.
Az új német védelmi miniszter már részt vett a január 20-án szervezett találkozón Rammsteinben, amely során a NATO védelmi miniszterei kiemelt témaként kezelték a Leopard 2 harckocsik ügyét. A találkozón felszólalt többek között Zelenszkij elnök, valamint Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is, utóbbi hangsúlyozta az Ukrajnának nyújtott támogatások jelentőségét. Ezen találkozó kimenetele és visszhangja kulcsfontosságú lehet nem csupán Pistorius politikai pályafutása, de Ukrajna védelmének jövőjét illetően is.
Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.
Szemlézte: Szenes Eszter
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
