Blog

Viták övezik az Ukrajnának nyújtandó katonai segélyeket

Miközben a kelet-ukrajnai hadszíntéren folytatódik az orosz és az ukrán csapatok küzdelme, a nyugati nagyhatalmak körében folyamatos vita zajlik Kijev katonai támogatásának jövőjét illetően. A nyugati fegyverszállítmányok szerepe a szankciók hatásának felerősödésével megsokszorozódott, hiszen a…

Miközben a kelet-ukrajnai hadszíntéren folytatódik az orosz és az ukrán csapatok küzdelme, a nyugati nagyhatalmak körében folyamatos vita zajlik Kijev katonai támogatásának jövőjét illetően. A nyugati fegyverszállítmányok szerepe a szankciók hatásának felerősödésével megsokszorozódott, hiszen a segítségükkel Ukrajna előnyt szerezhet a technológiai utánpótlását egyre nehezebben fenntartó Moszkvával szemben. A következőkben a nyugati fegyverszállítmányokkal kapcsolatos legújabb fejleményeket helyezzük kontextusba a Foreign Policy és más nemzetközi források segítségével.


2023. január 12-én Moszkva bejelentette, hogy elfoglalta a Liszicsanszktól dél-nyugatra fekvő Szoledar városát. Az Institute for the Study of War riportja szerint ez azonban csak kisebb jelentőségű győzelemnek tekinthető, miközben az ukrán erők intenzív ellentámadást folytatnak ugyanezen régió északabbi részén, Kreminna térségében. 

Emellett ukrán magasrangú források azt jósolják, hogy tavasszal mind Kijev, mind az orosz erők nagy intenzitású offenzívába kezdenek, amihez egyes információk szerint Moszkva 2 millió főre akarja növelni a személyi állományát.

Mindezek következtében az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás még nagyobb jelentőséggel bír, hiszen eldöntheti a tavaszra jósolt intenzív harcok kimenetelét.

A haditechnikai segélyekkel kapcsolatos vita az európai politikai életben főképp az Ukrajnának küldendő páncélozott harcjárműveket (például a német gyártású Leopard-2 tankokat), míg a Pentagonban a nagy hatótávolságú tüzérségi fegyvereket (például ATACMS) övezi.

Washingtonban – csakúgy, mint az óceán másik felén – az arany középút keresése határozza meg a szakmai párbeszédet, azaz hogy melyek azok a fegyvertípusok, amelyekkel biztosítható Ukrajna győzelme, azonban nem fenyegetnek szükségtelen eszkalációval, amely a NATO háborúba sodródásával járhat.

Ukrajna már korábban is kapott az amerikaiaktól HIMARS, azaz nagy mozgékonyságú rakétatüzérségi rendszereket, azonban jelenleg a Boeing javaslatáról folyik a vita, miszerint Washington GLSDB (Ground-Launched Small Diameter Bomb – földről indítható kis átmérőjű bomba) rendszereket juttathat a kelet-ukrajnai hadszíntérre. Az amerikai Boeing és a svéd Saab által gyártott fegyverek a HIMARS-ok hatótávolságának kétszeresét képesek áthidalni, így elérhetnek olyan orosz megszállás alatt lévő, az aktuálisan ukrán kézen lévő területektől távol eső régiókat, mint például a Krím-félsziget. Az SDB-kel kapcsolatos bizonytalanság a Foreign Policy információi szerint kevésbé az eszkalációs kockázat, inkább az idővel való verseny problémája miatt váltott ki nézeteltéréseket a Biden-adminisztráción belül. A GLSDB rendszerek GBU-39-es bombákból és M26-os rakétamotorokból állnak össze, amelyek beszerzése hónapokat vehet igénybe a politikai vezetők engedélyét követően, amit a bürokrácia tovább lassít. A Foundation for Defense of Democracies kutatói szerint azonban pozitív döntés esetén Kijev két indítóállványt és 24 ehhez tartozó fegyvert kaphatna azonnal, amely szám 2024-re 12 indítóállvánnyal és 750 bombával növekedhetne.

A lassú politikai döntéshozatal és bürokrácia, valamint az ukrajnai hadszíntér eseményeinek gyors változása azonban ellehetetlenítheti ezen segélyek megvalósulását.

Európában a páncélozott harcjárművek Ukrajnába juttatását övezi hasonlóan nagy vita. A politikai párbeszédben hónapok óta központi témát jelentenek a Kijevnek szánt modern harckocsik, különösen a német gyártmányú, a Magyar Honvédség által is alkalmazott Leopard 2 típusú tankok. Ez január első heteiben csúcsosodott ki, amit Gabrielus Landsbergis litván külügyminiszter Twitter-bejegyzése is jelez.

Andrzej Duda lengyel elnök még január 11-én, Lvivben nyilatkozott arról, hogy egy nemzetközi koalíció részeként

Lengyelország kész Leopard 2 típusú harckocsikat szállítani Ukrajnának, az Egyesült Királyság Challenger 2 harckocsikra vonatkozó katonai segélyével párhuzamosan.

Lengyelország felajánlása azonban jogi akadályokba ütközhetett volna, hiszen a német gyártmányú Leopárdok csak Berlin engedélyével exportálhatók tovább. Ennek ellenére a Politico információi szerint Németország nem fog Lengyelország útjába állni, amit Robert Habeck alkancellár nyilatkozata is alátámaszt.

A továbbiakban tehát mind a Pentagon, mind az európai nagyhatalmak döntései túlmutatnak önmaguk jelentőségén, hiszen az Ukrajnának nyújtott katonai segítség meghatározó tényezőként fogja alakítani az egyre biztosabbnak mondható tavaszi offenzívák kimenetelét.

Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.

Szemlézte: Szenes Eszter

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

Ossza meg másokkal is: