Blog

Washington és Brüsszel is szabályozná a mesterséges intelligenciát, bár kicsit másképp

Cikkünk előző részében bemutattuk, hogy az Európai Unió hogyan próbálja szabályozni a Mesterséges intelligencia használatát. Most a Politico írása nyomán annak járunk utána, hogy az Atlanti-óceán másik partján mivel készülnek az új technológia használatával visszaélő cégek megregulázására és hogy ez…

Cikkünk előző részében bemutattuk, hogy az Európai Unió hogyan próbálja szabályozni a Mesterséges intelligencia használatát. Most a Politico írása nyomán annak járunk utána, hogy az Atlanti-óceán másik partján mivel készülnek az új technológia használatával visszaélő cégek megregulázására és hogy ez teremthet-e feszültséget Brüsszel és Wasgington között.

mi2_nyito.jpg


Eric Schmidt, a Google korábbi vezérigazgatójának elnökletével a Nemzetbiztonsági Bizottság Mesterséges Intelligenciával foglalkozó részlege nemrégiben készített jelentésében nagy hangsúlyt fektetett az Egyesült Államok mesterséges intelligencia-képességeinek fokozására, különösen a védelmi szektorban, versenyelőnyük megtartása érdekében.

A jelentés azt is javasolta, hogy erősítsék meg az együttműködést a szövetségesekkel a folyamat felgyorsítása érdekében. Az Egyesült Államok egyik fő aggodalma, hogy Kína milyen tempóban fejleszti az AI technológiákat, emiatt is kezdeményeztek együttműködést az Európai Unióval. Felszólították európai kollegáikat, hogy segítsék visszaszorítani az olyan kínai technológiai óriásokat, mint a Huawei, a Tencent és a ByteDance, amely a népszerű TikTok videómegosztó alkalmazás tulajdonosa.


Az új európai szabályok azonban inkább azt tükrözik Washington szemében, hogy az EU csak saját állampolgárainak védelmével foglalkozik, és kevésbé törekszik Kína visszaszorítására.

Schimdt szkeptikus az európai projekttel kapcsolatban és kifejtette, hogy az EU ezen „harmadik utas” mesterséges intelligencia-megközelítése nem lesz működőképes. Von der Leyen a tavalyi év végén transzatlanti AI megállapodást javasolt az Egyesült Államoknak, amellyel jelezni próbálta, hogy a „harmadik út” nem megy Washingtonnal szembe. Az EU mindeközben valószínűleg szövetségesnek tekinti magát az Egyesült Államok Szövetségi Kereskedelmi Bizottságát is.


Elisa Jillson, a Kereskedelmi Bizottság ügyvédje azt írta, hogy a mesterséges intelligencia használatával visszaélő vállalatokat felelősségre vonják majd.

Meredith Whittaker, a New York-i Egyetem AI Now Intézetének munkatársa azt nyilatkozta, hogy ezek mind annak a jelei, hogy nem csak az EU, de az Egyesült Államok is a szabályozás új korszakába lép.


Sikerülni fog vagy sem?

Az Európai Unió adatvédelmi szabályait ma már standardnak tekintik, ez pedig más országokat is hasonló szabályok elfogadására késztetett. Az Európai Bizottság ráadásul azt ajánlja az európiai piac iránt nyitó amerikai vállalatoknak, hogy mielőbb reformálják meg adatvédelmi szabályaikat.

mi2_belso.jpg

Európa most arról szeretné meggyőzni a technológiai vállalatokat, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szabályait is érdemes betartani. Guido Lobrano, az ITI technológiai lobbi politikai alelnöke szerint azonban,


ha úgy látják, hogy az európai rendszer lelassítja az AI elterjedését, akkor nem biztos, hogy mellettük döntenek majd.

Két uniós tisztviselő, aki hozzájárult az európai adatvédelmi előírások kidolgozásához, kétségét fejezte ki, hogy Brüsszel képes lesz-e meghatározni a mesterséges intelligencia számára a globális szabályozást. Az egyik tisztviselő elmondta, hogy bár az EU akkor dolgozta ki az adatvédelmi szabályokat, amikor még senki más foglalkozott velük, az AI-vel nem ez a helyzet, hiszen más szereplőknek, például az Egyesült Államoknak és Kínának is van elképzelése a terület szabályozásáról.

Nem lehet annyira eltérő az EU és az USA megközelítése

Daniel Leufer, az Access Now digitális jogokért felelős csoportjának tagja szerint sem helyes az a narratíva, amely szerint a kockázatos mesterséges intelligencia-technológiákat egyedül az EU szabályozza. Rámutat, hogy például a portlandi arcfelismerési rendszer tilalma világelsőnek számított.

Maroussia Lévesque, a Harvard Egyetemről azt nyilatkozta, hogy


bizonyos technológiák, például az arcfelismerés esetében az EU-nak és az Egyesült Államoknak nagyon különböző felfogása lehet, de a megvalósításban már közel sincs ekkora eltérés.

Arról is beszámolt, hogy az USA-ban sok helyi önkormányzat tett már kísérletet tiltások vagy moratóriumok bevezetésére például a biometrikus megfigyelés tekintetében, és ezen szabályozások gyakorta szigorúbbak, mint az uniós rendelet.

Szemlézte: Spiesz Bianka