Törökországban az ezredfordulóhoz hasonlóan az idei választásokat is a válsághelyzet orvoslása befolyásolja. A jelenlegi államfő számos kihívás előtt áll: be kell biztosítania hatalmát a következő ciklusra is, ugyanakkor pedig újjá kell építenie régiókat, és kivezetni Törökországot a gazdasági válságból. Erdoğan esélyeit, valamint a jelenlegi helyzetet a nemzetközi sajtó segítségével ábrázoljuk.
Ahogy már arról korábban is beszámoltunk, február 6-án rövid idő leforgása alatt két rendkívül erős földrengés rázta meg Törökországot és Szíriát. A katasztrófa eddig 45 000 ember életét követelte, több százezren pedig hajléktalanná váltak. Több mint 61 000 épület súlyosan megrongálódott, csakúgy, mint az ország infrastruktúrája. A károk becsült értéke hozzávetőlegesen 84 milliárd dollárra rúg, ami Törökország gazdasági teljesítményének egytizedével egyenlő.
A földrengések mindkét országot rendkívül érzékeny pillanatban érték: Szíria folyamatos belviszályokkal küzd, Törökországnak pedig a többi között gazdasági válsággal kell megbirkóznia, illetve rekordmagas inflációval. Mindezeken felül, a török választások is rohamosan közelednek, az eredményt pedig nagy valószínűséggel a kormány válsághelyzetben nyújtott teljesítménye döntheti el.
Hasonló forgatókönyv játszódott le egyébként 1999-ben is, amikor szintén földrengés következtében került sor kormányváltásra: ekkor kapott szárnyra a jelenleg is hatalmon lévő elnök, Recep Tayyip Erdoğan Igazság és Fejlődés Pártja (AKP), amely
kihasználva a társadalom elégedetlenségét, illetve a társadalmi reformok fokozott igényét 2002-ben végül átvette a hatalmat.
Erdoğan jelenleg hatalmas kihívások előtt áll, hiszen válságkezelése lesz az, amely részben meghatározza a választások kimenetelét. Sokan gyanították, hogy a jelenlegi elnök tervei között szerepel az eredetileg május 14-re tervezett választások elhalasztása, amely a török alkotmány szerint csak háborús helyzetben lehetséges. Az alkotmány módosítása pedig csak akkor kivitelezhető, ha néhány ellenzéki képviselő is osztozik kellene a jelenlegi elnök véleményén. Erre pedig nagyon csekély esély van.
For the record…
— Mustafa Orhan (@xMUSTAFAORHANx) February 19, 2023
Elections in Türkiye will be postponed only, If all the parties that have seats in parliament unanimously decide to postpone. Constitutional changes needed too.Otherwise elections will be held in June. #Turkey #TurkishElections #earthquake #earthquakeinturkey
Eltekintve a fenti alternatívától, a választások halasztása legális úton is kivitelezhető: ha a Legfelsőbb Választási Tanács (YSK) úgy ítéli meg, hogy a földrengés sújtotta területek olyan szinten károsultak, hogy az ellehetetleníti a választások megtartását. Ilyenre azonban csak egyszer került sor a ’90-es évek közepén, a jelenlegi modern rendszer, illetve a rendelkezésre álló 3-4 hónap pedig nem tette volna ezt indokolttá.
Időközben február 22-én Erdoğan és az AKP tagjai gyűlésükön meghozták a döntést, miszerint nem változtatnak az eredeti dátumon – vagyis május 14-én – de egyelőre a június 18-i lehetőséget is nyitva hagyják.
Mindezidáig sokan bírálták a kormányt a földrengés miatti helyzetre adott válasz miatt: sokak szerint az AFAD (a helyi katasztrófavédelem) reakciói túl lassúak voltak, a két legsúlyosabban érintett város – Maras és Hatay – a rengéseket követően nem kapott semmilyen segítséget,
csupán napokkal később. Erdoğan egyébként elismerte a mentőakció megkezdésének csúszását – hivatkozva az időjárási feltételekre – a válságkezelést pedig megfelelőnek ítélte. A török mentőcsapatok – helyszíni önkéntes beszámolókra támaszkodva – azonban ténylegesen jelen voltak, és segítették más önkéntesek és segélyszervezetek munkáját.
Az „iker-földrengések” a kormánykritikus hangokat is felerősítették: a hat pártból álló ellenzéknek ezáltal sikerült egy olyan közös üzenetet megfogalmazni, melynek középpontjában Törökország hagyományos parlamenti rendszerének visszaállítása és az Erdoğan-rendszer eltörlése állt. Ha pedig sikerül a választópolgárok többségét az ellenzék oldalára állítani, a jelenlegi elnöknek igen komoly kihívással kell szembenéznie az elkövetkezendőkben.
Kulcsfontosságú kérdés az elmúlt évek rohamos lakásépítésének a megítélése is. Ez kormányoldalról„sikersztoriként” könyvelhető el, a másik fél pedig a profitorientált építkezési szektor hiányát látja benne, illetve a rosszul kivitelezett projekteket, melyek hátulütője a földrengésekkor vált igazán nyilvánvalóvá, hiszen azok az épületek voltak szinte a legelsők között, amelyek megrongálódtak vagy összedőltek.
Még korai megállapítani a földrengés utáni politikai forgatókönyvet, azonban annyi biztos, hogy Erdoğan nagy kihívás előtt áll: meg kell birkóznia nemcsak a kritikus hangokkal és a gazdasági válsággal, hanem újjá is kell építenie országa jelentős részét. Szakértők szerint a Legfelsőbb Választási Tanácsra gyakorolt nyomása, illetve a választások esetleges elhalasztása gyenge politikusként tüntetné fel, a negatív megítélésen pedig nem sokat javítana, hiszen a katasztrófa gazdasági következményei nagyban befolyásolják Törökország pénzügyi rendszerét, közvetett úton pedig a lakosságot is.
Szemlézte: Nyilas Sára
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
