Blog

A kercsi híd elleni támadás pengeélre taszítja az orosz vezetést

A kercsi híd elleni robbantás nem csupán a nyugati és az orosz médiát rázta meg, hanem magukat az orosz döntéshozókat is. Bár a híd stratégiai szempontból is fontos, de felrobbantásának szimbolikus jellege hozhat igazán nagy fordulatot az orosz vezetés háborúfelfogásában. A következőkben a híd…

A kercsi híd elleni robbantás nem csupán a nyugati és az orosz médiát rázta meg, hanem magukat az orosz döntéshozókat is. Bár a híd stratégiai szempontból is fontos, de felrobbantásának szimbolikus jellege hozhat igazán nagy fordulatot az orosz vezetés háborúfelfogásában. A következőkben a híd elleni támadás előzményeit, annak jelentőségét, valamint az ebből fakadó következményeket igyekszünk értelmezni.

Ahogy már korábban is írtunk róla, az Oroszországot és a 2014-ben annektált Krím-félszigetet összekötő kercsi hidat 2022. október 8-án robbanás rongálta meg, amely károkat okozott mind a vasúti, mind a gépjármű-közlekedésben. A robbantást követő napon Oroszország már próbálkozott a normál működés visszaállításával, azonban ez nem sikerült teljes mértékben. Szergej Akszjonov, a krími terület csupán Oroszország és közeli szövetségesei által elismert vezetője azt nyilatkozta, hogy

személyautókkal lehetséges a hídon való átkelés, azonban ez katonai szempontból nem releváns.

A támadásra való válaszlépésként értelmezhetőek az olyan ukrajnai nagyvárosokat érő rakétatámadások, amelyeket részben szimbolikus, részben infrastrukturális, de minden esetben polgári célpontok ellen követtek el. Kijevben a reggeli csúcs idején csapódtak be a rakéták, itt főként szimbolikus célpontokat támadtak, például a Tarasz Sevcsenko Nemzeti Egyetemet.

A kercsi híd felrobbantása rövid távon katonai jelentőségű, de hosszú távon szimbolikus, narratívát képző jelenség lehet az orosz vezetés számára.

A létesítmény elleni támadás lehetősége a háború folyamán több alkalommal is előtérbe került – többnyire akkor, amikor az ukrán erők változó mértékű sikereket értek el az orosz csapatok feltartóztatásában. Áprilisban Alexej Danilov (Ukrajna Nemzeti Biztonsági Tanácsának főtitkára) beszélt a híd elleni támadásról. Július első heteiben újra felmerült a támadás lehetősége, amikor a Pentagon szóvivője arról nyilatkozott, hogy nem kizárt az amerikai haditechnika megszállt területek elleni használata. Augusztus végén az ukrán védelmi erők Twitter posztjában jelent meg a kercsi híd.

A megrongálódás katonai szempontból csupán rövid távon okozhat nehézségeket az orosz utánpótlás számára. Ahogy az ISW szakértői is jelzik az október 8-i összefoglalójukban, a híd csupán részben sérült meg. Ennek ellenére ez az anomália az oroszok számára kedvezőtlen időpontban következett be, hiszen a herszoni hadszíntéren komoly ukrán előrenyomulás volt megfigyelhető a robbanást követő napokban.

A katonai aspektuson kívül számos következményt von maga után a támadás. A kercsi híd nem csupán logisztikai szempontból fontos az orosz vezetés számára, de a Krím-félsziget Oroszországhoz tartozását is jelképezi, így nem véletlen, hogy a 2018-as átadáson maga Putyin elnök hajtott át rajta először.

Ennek értelmében a híd elleni támadás üzenete, hogy Ukrajna képes és hajlandó harcolni az Oroszország által nem csupán a 2022-es eszkaláció, hanem a 2014 óta eltelt 8 év során megszállt területekért.

Ez az üzenet kifejezetten veszélyes az orosz vezetés számára. Az ukrán ellentámadások sikere, valamint egy ilyen szimbolikus jelentőséggel bíró célpont sikeres megtámadása nem segíti az orosz háborúpárti csoportok (amelyekről korábban itt írtunk) kedélyeinek megnyugtatását. Ezen felül az október eleji hírek szerint az orosz mozgósítás kivitelezése sem hibátlan, ami további feszültséget gerjeszthet az elitek között.

A kercsi híd elleni támadással összefüggésben Oroszország átfogó rakétatámadást indított Ukrajna több régiója ellen, amelyek nagy részben távol esnek a frontvonaltól.

belso1.png
Az orosz rakétatámadások célpontjai

Forrás: BBC

A célpontok civil minőségével egybeesően a támadások célja feltételezhetően nem a kifejezett katonai-stratégiai előnyszerzés volt, hanem az ukrán társadalom közvetlen fenyegetése.

A keleti és a déli hadszíntértől távoli területeken a háború okozta első sokk után - főként, amikor Oroszország a kijevi vereséget követően a keleti szakadár területekre helyezte a katonai fókuszt - visszatértek a mindennapok egy élhetőbb körforgásba. A rakétatámadások – főképp, amint civil célpontok ellen történtek – emlékeztették az ezen területeken élőket, hogy Ukrajna háborúban áll. Ez a többi között az ukrán társadalom moráljának megtörésére irányul, hiszen egy augusztusi felmérés szerint 93% gondolja azt, hogy Ukrajna vissza fogja verni az orosz támadást.

A rakétatámadások továbbá Putyin belpolitikai érdekeit is szolgálják. Putyin elnök a kercsi incidens vizsgálóbizottságának vezetőjével folytatott beszélgetésen terrortámadásnak nevezte az eseményeket, ami lényegében indokolta az ukrán nagyvárosok elleni bombázásokat. Ezen támadások

belpolitikai szempontból Putyin kompetens hozzáállását hivatottak mutatni a kritikus csoportok felé.

A kercsi híd elleni támadás leginkább abban hozott fordulatot, hogy bekövetkeztével az orosz vezetés gondolkodásában realizálódott: az ukrán erők képesek fenyegetni olyan célpontokat is, amelyek korábban nem tűntek reális elképzelésnek. A híd szimbolikus jelentősége miatt Putyin elnöknek a korábbinál is átgondoltabban kell cselekednie, hiszen a háború sikerével párhuzamosan saját pozíciója veszélybe kerülhet.

Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.

Írta: Szenes Eszter

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

Share this with others: