Blog

Mi a jelentősége a kercsi híd leomlásának?

A híradások és a közösségi médián keringő felvételek tanúsága szerint tehergépjárműbe rejtett pokolgép rongálta meg a megszállt Krímet a Kubanyi-félszigettel összekötő hidat. Szimbolikus és gyakorlati jelentőségű csapás ez az Orosz Föderáció Fekete-tenger melléki birodalomépítő álmaira.

A híradások és a közösségi médián keringő felvételek tanúsága szerint tehergépjárműbe rejtett pokolgép rongálta meg a megszállt Krímet a Kubanyi-félszigettel összekötő hidat. Szimbolikus és gyakorlati jelentőségű csapás ez az Orosz Föderáció Fekete-tenger melléki birodalomépítő álmaira.

Miután 2014 márciusában Oroszország megszállta a Krímet, egyik legfontosabb megoldandó problémája a szárazföldi összeköttetés megteremtése volt. Négy év alatt el is készült a Kercsi-szorost átívelő híd, amelyet Putyin elnök személyesen nyitott meg: egy Kamaz kamionnal hajtott át a hídon. Az átkelőn vezetve futott aztán az az ivóvízvezeték is, amely ellátta a félszigetet, miután az ukránok lezárták a Dnyeperből a Krímbe vezető csatornát.

2022. október nyolcadika hajnalán egy másik áthajtó kamion hozott újabb fordulatot a kercsi híd történetébe. A gépjármű rakterébe rejtett robbanótöltet a vízbe rogyasztott mintegy 120 méternyit a hídpálya egyik oldalából. A vasúti szakasz is megrongálódott. Valószínűleg célzatosan egy éppen elhaladó üzemanyagszállító vonat mellett robbantották fel a kamiont a merénylők, amely órákig égett. Több spekuláció is megszületett azóta azzal kapcsolatban, hogy mekkora kárt okozott ez a híd szerkezetében: egyelőre úgy tűnik, hogy megnyitották a vasúti forgalom előtt. Nem világos azonban, hogy a közzétett felvételeken áthaladó vonat hordoz-e egyáltalán terhet, nem csak egy formális újranyitás-e ez a művelet. A közúti híd megmaradt fele is újranyitott, egyelőre könnyű járművek számára.

A híd megtámadásának nyilvánvaló presztízsjelentősége van.

Ukrajna ezzel megmutatta, hogy képes és hajlandó egészen merész, akár öngyilkos merényletekhez is folyamodni az orosz megszállás megszüntetése érdekében.

A híd maga a „biztonságosan” megszállt területek ékköve, jele annak, hogy Oroszország hosszú távra tervez a térségben. Ennek a megtámadásával Kijev bizonyította, hogy képes fizikailag és jelképesen is megkérdőjelezni Moszkva uralmát.

A másik jelentős tényező maga a híd logisztikai szerepe. Ezen keresztül az oroszok biztonságosan tudták a Dnyeperig juttatni csapataik számára az ellátmányt, csak a Krímtől északra belépve a frissen megszállt, az ukrán vonalakhoz közel levő területekre.

Ha a híd nem használható ilyen logisztikai tevékenységre, akkor az orosz haderőnek Donyecken és Melitopolon keresztül kell szorongatott helyzetben lévő herszoni erőit ellátnia.

Itt a vasút több helyen csak egy vágányos, és számtalan hídon halad át, amelyet az ukrán partizánok, sőt a nagy hatótávolságú ukrán rakéták könnyen támadhatnak. A kercsi híddal párhuzamosan Ilovajszknál, a „Donyecki Népköztársaságban” is támadás ért egy vasúti csomópontot. A támadás megrongálta a vasúti síneket is. Ez az ukránokat pártoló közösségi médiában sok spekulációt indított el a kercsi híd állapotáról is.

Mindez továbbfejlesztése lehet a Herszon megyében folyó ukrán offenzívának, amelynek keretén belül a védekező oroszokat ellátó útvonalak közvetlenül elérhető részeit támadták eleinte az ukránok. Sok híd használhatatlanná is vált, azonban Nova Kahovkánál egy folyami gát tetején kiépített töltésúton keresztül folyamatosan el tudják látni a jobb parton rekedt erőket az oroszok.

Az utánpótlás megnehezítésének új eszköze lehet a mélységi csapássorozat Kercs és Ilovajszk ellen.

Többen tartanak a háború valamiféle „eszkalációjától” a híd megtámadása után, például Ukrajna energiahálózatának lerombolását vizionálva. Ez már megtörtént a harkovi orosz vereség után is, azonban néhány csapás után az orosz bosszúhadjárat leállt. Úgy tűnik, az orosz légi- és rakétaerők egyszerűen nem képesek ilyen szisztematikus támadássorozat végrehajtására. Precíziós rakétákból hiány van, a repülőeszközeiket meg nem akarják ilyen tömeges támadásokban veszélyeztetni. Ezért úgy látszik, a kercsi híd megrongálása után sem várhatunk komoly orosz eszkalációt. Kivéve, ha ez lesz az ürügy atomfegyverek bevetésére. Erre azonban kicsi az esély. A kercsi híd esete végül is valószínűleg egy újabb példája annak, hogy Oroszország teljesen elvesztette a kezdeményezést már stratégiai szinten is, s az ukrán csapások okozta károk utáni „tűzoltásra” szorítkoznak erői – szó szerint és a harctéren is.

Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.

Szemlézte: Farkas Dániel

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon