A híradások és a közösségi médián keringő felvételek tanúsága szerint tehergépjárműbe rejtett pokolgép rongálta meg a megszállt Krímet a Kubanyi-félszigettel összekötő hidat. Szimbolikus és gyakorlati jelentőségű csapás ez az Orosz Föderáció Fekete-tenger melléki birodalomépítő álmaira.
Miután 2014 márciusában Oroszország megszállta a Krímet, egyik legfontosabb megoldandó problémája a szárazföldi összeköttetés megteremtése volt. Négy év alatt el is készült a Kercsi-szorost átívelő híd, amelyet Putyin elnök személyesen nyitott meg: egy Kamaz kamionnal hajtott át a hídon. Az átkelőn vezetve futott aztán az az ivóvízvezeték is, amely ellátta a félszigetet, miután az ukránok lezárták a Dnyeperből a Krímbe vezető csatornát.
2022. október nyolcadika hajnalán egy másik áthajtó kamion hozott újabb fordulatot a kercsi híd történetébe. A gépjármű rakterébe rejtett robbanótöltet a vízbe rogyasztott mintegy 120 méternyit a hídpálya egyik oldalából. A vasúti szakasz is megrongálódott. Valószínűleg célzatosan egy éppen elhaladó üzemanyagszállító vonat mellett robbantották fel a kamiont a merénylők, amely órákig égett. Több spekuláció is megszületett azóta azzal kapcsolatban, hogy mekkora kárt okozott ez a híd szerkezetében: egyelőre úgy tűnik, hogy megnyitották a vasúti forgalom előtt. Nem világos azonban, hogy a közzétett felvételeken áthaladó vonat hordoz-e egyáltalán terhet, nem csak egy formális újranyitás-e ez a művelet. A közúti híd megmaradt fele is újranyitott, egyelőre könnyű járművek számára.
A híd megtámadásának nyilvánvaló presztízsjelentősége van.
Ukrajna ezzel megmutatta, hogy képes és hajlandó egészen merész, akár öngyilkos merényletekhez is folyamodni az orosz megszállás megszüntetése érdekében.
A híd maga a „biztonságosan” megszállt területek ékköve, jele annak, hogy Oroszország hosszú távra tervez a térségben. Ennek a megtámadásával Kijev bizonyította, hogy képes fizikailag és jelképesen is megkérdőjelezni Moszkva uralmát.
A másik jelentős tényező maga a híd logisztikai szerepe. Ezen keresztül az oroszok biztonságosan tudták a Dnyeperig juttatni csapataik számára az ellátmányt, csak a Krímtől északra belépve a frissen megszállt, az ukrán vonalakhoz közel levő területekre.
Ha a híd nem használható ilyen logisztikai tevékenységre, akkor az orosz haderőnek Donyecken és Melitopolon keresztül kell szorongatott helyzetben lévő herszoni erőit ellátnia.
Itt a vasút több helyen csak egy vágányos, és számtalan hídon halad át, amelyet az ukrán partizánok, sőt a nagy hatótávolságú ukrán rakéták könnyen támadhatnak. A kercsi híddal párhuzamosan Ilovajszknál, a „Donyecki Népköztársaságban” is támadás ért egy vasúti csomópontot. A támadás megrongálta a vasúti síneket is. Ez az ukránokat pártoló közösségi médiában sok spekulációt indított el a kercsi híd állapotáról is.
This picture shows what a diesel fire can do to steel rail and concrete. This was from an attack on the fuel depot for the railway at Ilovaisk last night. Just imagine what the many hours of fire and heat have done to the Kerch. I'm waiting & hoping for it to collapse now. pic.twitter.com/FTkpZWhZ5R
— Admiral Warspite �������� (@AdmiralWarspite) October 8, 2022
Mindez továbbfejlesztése lehet a Herszon megyében folyó ukrán offenzívának, amelynek keretén belül a védekező oroszokat ellátó útvonalak közvetlenül elérhető részeit támadták eleinte az ukránok. Sok híd használhatatlanná is vált, azonban Nova Kahovkánál egy folyami gát tetején kiépített töltésúton keresztül folyamatosan el tudják látni a jobb parton rekedt erőket az oroszok.
Az utánpótlás megnehezítésének új eszköze lehet a mélységi csapássorozat Kercs és Ilovajszk ellen.
Többen tartanak a háború valamiféle „eszkalációjától” a híd megtámadása után, például Ukrajna energiahálózatának lerombolását vizionálva. Ez már megtörtént a harkovi orosz vereség után is, azonban néhány csapás után az orosz bosszúhadjárat leállt. Úgy tűnik, az orosz légi- és rakétaerők egyszerűen nem képesek ilyen szisztematikus támadássorozat végrehajtására. Precíziós rakétákból hiány van, a repülőeszközeiket meg nem akarják ilyen tömeges támadásokban veszélyeztetni. Ezért úgy látszik, a kercsi híd megrongálása után sem várhatunk komoly orosz eszkalációt. Kivéve, ha ez lesz az ürügy atomfegyverek bevetésére. Erre azonban kicsi az esély. A kercsi híd esete végül is valószínűleg egy újabb példája annak, hogy Oroszország teljesen elvesztette a kezdeményezést már stratégiai szinten is, s az ukrán csapások okozta károk utáni „tűzoltásra” szorítkoznak erői – szó szerint és a harctéren is.
Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.
Szemlézte: Farkas Dániel
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
