Blog

Az AI-láz újabb mérföldköve: az Nvidia első vállalatként lépte át az 5 billiós értékhatárt

Október végén az Nvidia történelmet írt azzal, hogy az első tőzsdén jegyzett, transznacionális vállalat lett, amelynek piaci értéke meghaladja az 5 billió dollárt. Ez a mérföldkő ismét rávilágít arra, mekkora gazdasági jelentőséggel bír két összefonódó ágazat: a chip technológia és a mesterséges…

Október végén az Nvidia történelmet írt azzal, hogy az első tőzsdén jegyzett, transznacionális vállalat lett, amelynek piaci értéke meghaladja az 5 billió dollárt. Ez a mérföldkő ismét rávilágít arra, mekkora gazdasági jelentőséggel bír két összefonódó ágazat: a chip technológia és a mesterséges intelligencia.


Az Nvidia részvényei 3,4%-kal, körülbelül 207,85 dollárra emelkedtek október 29-én reggel, miután a tőzsde előtti kereskedésben már korábban is erősödtek, így új napi kereskedési rekordot állítottak fel. Egy árfolyam-emelkedés nyomán pedig az Nvidia piaci értéke mintegy 4,89 billió dollárról 5,06 billió dollárra nőtt.

Ezt az eredményt ráadásul mindössze 3 hónappal azután érte el, hogy átlépte (szintén elsőként) a 4 billiós határt.

A Szilícium-völgyben található chipgyártó óriás a világ legnagyobb vállalata, olyan cégeket előz meg, mint a Microsoft (4 billió dollár) vagy az Apple (3,9 billió dollár), amely egyébként 28-án lépte át először a 4 billió dolláros küszöböt. Továbbá, megelőzi még a Google anyavállalatát, az Alphabetet (3,2 billió dollár), az Amazont (2,4 billió dollár), illetve a Metát (1,8 billió dollár) is. 

Az elmúlt évtizedben az Nvidia részvényeinek értéke 44 000 százalékkal növekedett. A vállalat körülbelül 5,06 billiós értéke nagyobb, mint Németország előző évi GDP-je, amely akkor 4,6 billió dollárt tett ki, a világ harmadik legnagyobb gazdaságként, az USA (29,1 billió) és Kína (18 billió) mögött.

Bár a cég, 2015-ben még „csak” 10 milliárdos értékkel bírt, az AI fokozatos előretörésével a világ legértékesebb vállalatává vált. Jelenleg a legnagyobb beszerző partnerei között tudhatja a ChatGPT-t is birtokló OpenAI-t, a Microsoftot, a Teslát, az Amazont vagy az Oracle-t. 

Vezérigazgatója, Jensen Huang, aki a világ 8. leggazdagabb embere, nemrég jelentett be egy 500 milliárd értékű chipmegrendelést. Emellett a cég az Uberrel is összefogott egy önvezető taxi szolgáltatás fejlesztésében. Ezenfelül a Nokiával közösen is bejelentettek egy befektetést, ahol a 6G technológia előmozdításán dolgoznak majd. Továbbá az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumával is együttműködik hét új, AI vezérelt szuperszámítógép megépítésében.

Az Nvidia augusztusban megállapodott az amerikai kormánnyal arról is, hogy feloldják a fejlett chipek Kínába irányuló exportkorlátozásait, a bevétel 15%-áért cserébe. Annak ellenére, hogy a nemzetbiztonsági szakértők attól tartanak, ezek a félvezetők a kínai hadsereghez és hírszerzéshez kerülhetnek.

Az új mérföldkő elérését és az AI körüli felfokozott figyelmet sokan az Apple 18 évvel ezelőtti sikeréhez hasonlították, amikor Steve Jobs bemutatta az első iPhone-t. Az Apple ennek köszönhetően vált az első tőzsdén jegyzett vállalattá, amely elérte az 1 billió, majd a 2 billió, végül a 3 billió dolláros értéket.

A mesterséges intelligencia kétségkívül új őrületet szabadított el, amely hozzájárult az Nvidia által gyártott félvezetők iránti kereslet exponenciális növekedéséhez. A vállalat fő előnyét az jelentette, hogy grafikus feldolgozóegységeinek (GPU – Graphics processing unit) tervezését a videojátékokhoz és okostelefonokhoz való felhasználáson túl az AI rendszerek kialakításhoz is elkezdte fejleszteni. Ezek a chipek ma már olyan fejlett technológiák mögött állnak, mint a különféle képgenerátorok vagy a ChatGPT.

Ahogy egyre többen kezdtek el AI-chatbotokat használni, a kereslet úgy szökött az egekbe és a cégek versenyt futottak, hogy elegendő chipet szerezzenek az új mesterséges intelligencia rendszerek fejlesztéséhez.

Azonban több szakértő is az „AI buborék” lehetséges kipukkadására figyelmeztet. A Bank of England illetékesei október elején jelezték, hogy a technológia részvényárfolyamai túlzottan felfúvódtak, de hasonló aggodalmat fejezett ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is. Ezt a lehetséges kimenetelt erősíti az MIT új kutatása is, amely azt találta, hogy a vizsgált 300 AI-al kapcsolatos befektetésből 95% nem rendelkezett valós, kimutatható profittal. A legnagyobb techcégek ennek ellenére is várhatóan több mint 400 milliárdot költenek idén az AI infrastruktúra fejlesztésére. 

Az Nvidia sikere rámutat arra, hogy milyen kulcsfontossággal bír a félvezetőipar az új technológiák fejlődésében. A mesterséges intelligencia pedig mára a globális tőkepiacok egyik legvonzóbb befektetési céljává vált.

A nagy számok mögött azonban ott húzódik a pénzügyi buborék veszélye is:

a tőzsdei értékelések gyakran sokkal nagyobbak, mint a valós gazdasági teljesítmény. Ezzel párhuzamba állítható például a ’90-es évek végén, 2000-es évek elején bekövetkező dotkom láz is, ahol az innováció ígérete szintén meghaladta a tényleges nyereséget.

Szemlézte: Kovács Emese

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon