Blog

Észak-Koreával tárgyalt az orosz elnök

2023. szeptember 13., Vosztocsnij űrrepülőtér: Vlagyimir Putyin és Kim Dzsongun találkozását figyelte a világ múlt szerdán. Az orosz elnök kézfogással köszöntötte Észak Korea vezetőjét, aki egyebek mellett élénk érdeklődését fejezte ki az orosz műhold technológia iránt.

2023. szeptember 13., Vosztocsnij űrrepülőtér: Vlagyimir Putyin és Kim Dzsongun találkozását figyelte a világ múlt szerdán. Az orosz elnök kézfogással köszöntötte Észak Korea vezetőjét, aki egyebek mellett élénk érdeklődését fejezte ki az orosz műhold technológia iránt.

Többen aggodalommal vegyes várakozással figyelték a Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozását megelőző híreket, a tárgyalásokról szóló első nyilvános információkat. Ahogy korábbi cikkünkben olvasható, ez egyáltalán nem meglepő, hiszen nem mindennapi találkozóról volt szó. Észak-Korea vezetője kifejezetten ritkán mutatkozik a nemzetközi nyilvánosság előtt, más országokba pedig még ennél is ritkábban látogat el. Az orosz elnökkel való találkozás azonban kifejezetten különlegesnek számított, hiszen Oroszország jelenleg Ukrajnával áll háborúban, ennek következtében pedig számos ország zárkózott el a Vlagyimir Putyinnal való kapcsolattartástól. Mint azt sejteni lehetett, Kim Dzsong Un elsődlegesen védelmi, haditechnikai és fegyverkezési kérdésekről tárgyalt az orosz elnökkel, ám

ilyen nagymértékű egyetértésre talán még elemzők és szakértők sem számítottak.

 

Putyin az orosz távol-keleti Vosztocsnij kozmodrómban Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel folytatott találkozóján szorosabb együttműködést jelentett be - tette közzé a Tagesschau nevű német hírportál a várva várt találkozó napján. Kim Dzsong Un az orosz kollégájával folytatott négyszemközti beszélgetés után kifejezetten jó hangulatban és bizakodóan nyilatkozott. A Vlagyimir Putyinnal folytatott csúcstalálkozó „ugródeszka a szorosabb kétoldalú kapcsolatokhoz”, országa pedig „mindig Oroszországgal lesz” - fogalmazott. Ezt az álláspontot az orosz elnök is megerősítette, az orosz állami televízió beszámolója szerint Putyin az országaik közötti “jövőbeni együttműködés és barátság megerősítéséért” - emelte poharát a diktátor tiszteletére szervezett ebéden.

A tárgyalások Oroszország és Észak-Korea szempontjából egyértelműen sikeresnek tekinthetők. A két ország között nukleáris meghajtású tengeralattjárók és orosz fejlesztésű műholdak kapcsán is született megállapodás, előreláthatóan Oroszország ezekkel az eszközökkel segíti majd Észak-Koreát.

Ezért jöttünk a Vosztocsnij kozmodromba. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság vezetője nagy érdeklődést mutat a rakétatechnológia iránt, és igyekszik kiterjeszteni jelenlétét az űrben"

- fogalmazott Vlagyimir Putyin, orosz elnök a Ria Novosztyi állami hírügynökség szerint.  Azt nem tudni, élelmiszersegélyek kapcsán született-e megegyezés.

A két ország összefogása és kölcsönös szimpátiája egyértelműen aggasztja a nemzetközi közvéleményt. Kiváltképp az Egyesült Államok fogalmazott meg szigorú álláspontot a helyzettel kapcsolatban. Az Egyesült Államok "nem fog habozni" szükség esetén szankciókat bevezetni Phenjan és Moszkva ellen - figyelmeztetett Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője.

Minden olyan megállapodás, amely Észak-Korea katonai képességeit erősítené, minden bizonnyal aggasztó lenne”

tette hozzá John Kirby, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának stratégiai kommunikációért felelős koordinátora.

Az Amerikai Egyesült Államok álláspontja nem újszerű, régóta ismert tény, hogy az USA nem csupán diktatórikus politikai rendszere miatt kritizálja Észak-Koreát, az is fontos szerepet játszik, hogy mindkét ország rendelkezik nukleáris fegyverekkel. Míg az USA nukleáris nagyhatalomnak számít, a Kim Dzsong Un irányítása alá tartozó rakéták és más nukleáris fegyverek száma is jelentős.

Felmerülhet tehát a kérdés, hogy a Putyin és Kim közötti találkozó igazi célja voltaképpen nem is a nyilvánosságra hozott műholdakról szóló egyezmény lehetett, hanem a nukleáris fegyverkezés? 

Az USA épp ezzel gyanúsította meg a tárgyaló feleket, heves nemzetközi hangulatot szítva ezzel.

Az orosz-ukrán háború árnyékában ezek a kilátások egyáltalán nem adnak okot bizakodásra, ám érdekes megfigyelni, hogy a nemzetközi diskurzus hamar terelődött az USA és Észak-Korea közötti kapcsolatokra, annak ellenére, hogy a találkozó Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsong Un között zajlott. Ezzel az is egyre világosabbá válik, hogy a szakértők és elemzők nem első sorban magát az orosz-koreai helyzetet tartják aggasztónak, sokkal inkább tartanak az Egyesült Államok reakciójától.

Atomfegyverek és hasonló katonai felszereltség tekintetében valószínű, hogy Észak-Korea továbbra is szeretne minél kiemelkedőbb pozíciót elfoglalni, bár pontos információkat ezzel kapcsolatban az ország különös körülményei miatt nehéz fellelni.

Ugyanakkor a diktatórikus állam fegyverkezése, valamint az esetlegesen Oroszországba érkező fegyverszállítmányok nem Ukrajna számára jelenthetik a legnagyobb veszélyt. Az ilyen mértékben brutális eszközök bevetése az orosz-ukrán háború esetében jelenleg nem tűnik indokoltnak, hiszen Oroszországnak, bár háborúban áll, nincs szüksége ennyire destruktív eszközökkel fellépni ellenfelével szemben. A nukleáris fegyverek bevetése továbbá a környező országokat is veszélyeztetné, ami szintén kívül esik Oroszország érdekein. Fokozottan igaz ez az Európai Unióra való tekintettel, hiszen az orosz érdek nem kívánja, hogy az EU is a háború részesévé váljon. Bár a szankciós politika nyomán többen felvetették, hogy a politikai közösség saját magát sodorhatja konfliktusba, atomfegyverek esetleges bevetése egyértelműen veszélyeztetné az európai lakosságot, valamint Oroszország egyes részeit is, ami akár a konfliktus további eszkalációjához is vezethet.

Amennyiben az Oroszország és Észak-Korea között kötött megállapodások atomfegyverek értékesítéséről is tesznek említést, nem valószínű, hogy ez a közeljövőben közvetlen hatással lenne az orosz-ukrán konfliktusra. Ami az amerikai-koreai kapcsolatokat illeti, valóban elgondolkodtató, hogy a két ország közötti erődemonstráció hová vezethet, ám jelenleg nem mutat arra jel, hogy a két ország a jelenleginél rosszabb kapcsolatot kívánna ápolni egymással. Az USA részéről érthető az aggodalom a napokban zajló tárgyalásokkal kapcsolatban, ám mivel Oroszországnak nem érdeke egy globális háború kirobbantása, valószínű, hogy a nagy figyelmet kapott tárgyalásoknak elsősorban a nyugati országok felé való erődemonstráció volt a célja, nem egy nukleáris háború hadüzenetének megfogalmazása.

Szemlézte: Bonyhádi Lili

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon