Blog

A 21. századi politizálás új jelensége: sztárételmiségiek

Amerikai kampuszoktól a TikTokig, londoni arénáktól a Szent István bazilikáig új jelenség formálódik és önti el a nyugati nyilvánosságot: a sztárértelmiségiek. Ben Shapiro, Douglas Murray és Jordan Peterson, de akárcsak Slavoj Zizek nevét sokan hallottuk már, de vajon honnan ered ez az új jelenség…

Amerikai kampuszoktól a TikTokig, londoni arénáktól a Szent István bazilikáig új jelenség formálódik és önti el a nyugati nyilvánosságot: a sztárértelmiségiek. Ben Shapiro, Douglas Murray és Jordan Peterson, de akárcsak Slavoj Zizek nevét sokan hallottuk már, de vajon honnan ered ez az új jelenség és mi lehet a hatása? Rövid elemzés a globális establishment-ellenes nyilvánosság megformálódásáról.

Üdv a sztárértelmiségiek korában! Az elmúlt évtizedben a nyugati világban robbanásszerű növekedést járt be a azoknak a személyiségeknek a száma, akik, noha a politikán kívülről érkeznek, képesek transzformatív hatást kifejteni a teljes nyugati közvéleményre és általában véve az emberek gondolkodására. Mindemellett megfigyelhető, hogy ezeknek a „sztárértelmiségieknek” jelentős része a politikai jobboldal szellemi auráját tölti meg, azt újra- és újrafogalmazva. De pontosan hogyan is álhatott elő ez a helyzet, amelyben milliós nézettségű véleményformálók igazítják el a huszanegyedik századi politizálás lelki és szellemi hadállásait?

 

Globalizáció, technológia és fogyasztás

Amikor a véleményfomálás globalizálódását és a nemzetközi hírnevű „sztárértelmiségiek” felbukkanását kutatjuk, az első magyarázat természetesen magában a globalizációban és a globális nyilvánosság létrejöttében rejlik. Ha vannak okoseszközeink, időt töltünk a közösségi média különböző felületein és nem utolsósorban tudunk angolul, valószínűleg máris részei vagyunk egy ugrásszerűen növekvő globális – de legalábbis euroatlanti – nyilvánosságnak. Ennek tematikai és lelki dinamikái pedig éppen annyira hatással vannak gondolkodásunkra, mint a hazai nyilvánosság csatározásai, amelyeket már nem is lehet teljesen elkülöníteni a globális nyilvánosságtól. Ugyanakkor a globalizáció és az azt lehetővé tevő technológiai fejlődés együtt járnak a véleményformálás minőségi átformálódásával is.

Az új eszközök, fogyasztási szokások és marketingtechnikák új piaci trendeket hoznak létre azon keresztül, hogy feldarabolják és apró ingerek tömegére szabdalják szét az emberi figyelmet.

Ebben az új nyilvánosságban a médiaszereplők azáltal lehetnek híresek, elismertek és gazdagok, ha folyamatosan és intenzíven jelen vannak – például úgy, hogy éleset, megrázkódtatót vagy éppen dühítőt mondanak.

Mindez együtt jár a véleménynyilvánítás etikai kódjainak átszerveződésével is: ma már nem von maga után társadalmi megrovást a modortalanság, a szélsőséges nyilatkozatok, vagy éppen a vitapartnerek és a hallgatóság megalázása. Mindez ugyanis elsősorban nézettséget generál, a nézettség pedig vagyont. Ennek megfelelően a sztárértelmiségiek – ahogy a YouTube-on feliratozni szokták – gyakran „elpusztítják” vagy „kioktatatják” ellenfeleiket. Ráadásul mindezt a globális nyilvánosságban pozitív értékkonnotációk kísérik. 

 

Ideológia és identitásharc

De miért koncentrálódik a sztárértelmiségiek jelensége a jobboldalon? Válaszunk sokrétű, összekapcsolja a politikai és ideológiai küzdőtereket a globalizáció, a technológia és a fogyasztás dimenziójával. Azzal, hogy a sztárértelmiségiek nagy része a fősodor intézményeivel és kultúrájával – például a „woke”-nak nevezett baloldali identititáseszmével – szemben határozza meg magát, stratégiailag együtt jár az alternatív nyilvánosságok építése a közösségi média használatával. A sztárértelmiségiek célja, hogy a közösségi médiát egyféle ellennyilvánossággá gyúrják az egyetemekkel és a multinacionális médiavállalatokkal szemben – habár ezek legjelentősebbje, a Rupert Murdoch-féle Mediacorps jobboldali húrokat penget.

Fontos megjegyezni, hogy a fősodorral szembeni harca során sok sztárértelmiségi vált egy új, jellegzetesen nyugati identitás megteremtésének zászlóshajójává.

Ezt az új, nyugati identitást olyan klasszikus liberális és konzervatív értékekkel kötik össze, mint a szólásszabadság, a szabad piac, az atlantista irányultságú külpolitika (pl. Izrael szilárd védelme), valamint a kereszténység és a felvilágosodás örökségének védelme.

És valóban: míg korábban a Nyugat egyféle történelmi és kulturális közeget jelölt, napjaink közbeszédében a nyugati identitás fontos politikai referenciaponttá is változott.

 

Nyelvi lázadás

A sztárértelmiségiek felemelkedésének harmadik fontos aspektusa az a bizonyos nyelvi lázadás, amit képviselnek. Természetesen ez az ideológiai hadviselésből is következik, azonban, hogy megértsük, miért is olyan népszerűek a sztárértelmiségiek, a nyelv szerepe megkülönböztetett figyelmet érdemel. Az elmúlt évtizedekben a nyugati társadalmakban a politikai és kulturális felsőosztály egy olyan nyelvi környezetet honosított meg, amiben az akadémikus mérsékeltség és relativizmus, a politikai korrektség és a bürokratikus hangvitel jelölték ki a fősodort. Ezzel szemben úgy tűnik,

a sztárértelmiségiek tudatosan döntögetnek nyelvi tabukat és fogalmaznak meg meggyőződéseket a maguk teljes, kendőzetlen valóságában – előadásaikra és megjelenéseikre tömegeket vonzva.

A sztárértelmiség korában pedig ugyanúgy, ahogy az identitások, úgy egyes szavak is vitatémává válnak.

A sztárértelmiség a huszonegyedik századi politizálás forradalmian új formája, amely milliók véleményének és meggyőződéseinek ad lelki, szellemi és nem utolsósorban nyelvi regisztereket. S noha ez a jelenség együtt jár kontstruktív identitásképző folyamatokkal – például a nyugati identitás jelenkori megszilárdulásával a politikai közbeszédben –, ne feledjük: a sztárértelmiségiek elsősorban maguk is vállalkozók, és úgy fognak viselkedni és fogalmazni, ahogy a zsebük diktálja, nem pedig meggyőződéseik vagy lelkiismeretük. Ezt észben tartva vigyázhatunk arra, hogy a politikai diskurzus színvonalát megvédjük az identitásháborútól, a polarizációtól és általában véve a tiszteletteljes, szolidáris párbeszédet lebontó politikai, technológiai és gazdasági folyamatoktól.

Szemlézte: Béndek Ábris

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

Ossza meg másokkal is: