Nem véletlen, hogy végül mind a hat angol csapat kihátrált a kezdeményezésből, amely A akkora port kavart a napokban, hogy néhány európai állam – így az Egyesült Királyság, Franciaország és Magyarország – politikai vezetése is hangot adott nemtetszésének. Felmérések szerint a társadalom nagy része is a politikusokkal és nem a szakadár klubokkal ért egyet.
Április 18-án jelentette be 12 európai topcsapat, hogy csatlakozik az Európai Szuperliga nevezetű új kupasorozathoz. A Szuperligával kapcsolatos jogi aggályokkal egy korábbi cikkünkben foglalkoztunk. Vannak emellett olyanok is, akik azt nehezményezik, hogy az új torna törésvonalat húzhat az európai klubfutballba, mivel tulajdonképpen a Bajnokok Ligája riválisává válik a bajnoki fordulók között hétköznap zajló európai kupasorozatok terén, elszipolyozva annak legjobb csapatait.
Kifogásolják továbbá, hogy az eleve jelentősebb pénzügyi hátterű gárdák a kisebb költségvetésűek kárára járhatnak jól.
Az ellenérzések a szurkolókat sem hagyták hidegen, és a heves tiltakozásokat látva több klub máris bejelentette: mégsem kér a szakadár soroazatból.
Az ügyben a britek a leginkább érintettek, hiszen a 12 alapító klubból 6 angol és már mindegyikük bejelentette visszalépését. Nem véletlen, hiszen a YouGov felméréséből kiderül, hogy a labdarúgás szerelmesei a szigetországban túlnyomórészt ellenzik az új liga létrehozását.
A napokban felerősödő botrány előtt készített közvélemény-kutatásból pedig jól érzékelhetők a korosztályok közötti ellentétek a kérdést illetően.
A sportvállalatok között éleződő harc pedig hamar átgyűrűzött a politikába is.
A brit kormány tagjai is próbáltak nyomáat gyakorolni a 6 klubra, sikeresen. A napokban nyomatékosították, hogy minden követ meg fognak mozgatni annak érdekében, hogy keresztülhúzzák a szuperliga-alapító angol topklubok számításait. A miniszterek igyekeznek minél több lehetséges intézkedést szemügyre venni. Elsősorban a tulajdonosi viszonyokat szabályoznák, hiszen a megosztó lépés nyilvánvalóan a befektetők pénzügyi érdekeiket tükrözte. A politikusok jelenleg egy német mintájú 50+1-es rendszer bevezetésével szemezgetnek, a Bundesligában induló kluboknál ugyanis a döntő szó minden esetben a tagdíjat befizető szurkolóké, nem pedig bizonyos befektetői csoportoké.
Az ellenzék további lépésekre sürgeti a Downing Streetet. Jo Stevens, a brit Munkáspárt árnyékkabinetjének kultúráért felelős minisztere a következőképpen fogalmazott:
Ideje, hogy a kormány feltápászkodjon a cserepadról, és vezér legyen a pályán, mert a labdarúgás reformra szorul.
A pártokon túl az angol labdarúgó-szövetség (FA) elnöki tisztségét betöltő Vilmos herceg is kifejezte véleményét. Szerinte most szükségesebb, mint valaha, hogy megvédjék a futballközösségüket, különös figyelmet szentelve a tisztességes versengésnek. Jól látható tehát, hogy az üggyel kapcsolatban kifejezetten egységes a politikusok és a szurkolók álláspontja.
Szemlézte: Irlanda Balázs
