Blog

A Google és a privatizált autokrácia

Az óriási techcégek folyamatosan megérdemelt kritikának vannak kitéve a pártpolitikában való részvételük miatt, amiért elhallgattatják azokat a véleményeket, amik nem felelnek meg az uralkodó ideológiának és promotálják azokat, amelyek igen. Hogy képet kapjunk azonban a…

Az óriási techcégek folyamatosan megérdemelt kritikának vannak kitéve a pártpolitikában való részvételük miatt, amiért elhallgattatják azokat a véleményeket, amik nem felelnek meg az uralkodó ideológiának és promotálják azokat, amelyek igen. Hogy képet kapjunk azonban a valódi veszélyről, képzeljük el, mi történne, ha a Google, a világ vezető keresőmotorja összefogna egy elnyomó rendszerrel, és arra fordítaná erőforrásait, hogy elősegítse a kontrolt a rezsim áldozatai felett. A Reason cikke.

A Google 2010-ben vonult ki Kínából, miután realizálta, hogy a kormányzat igényeit a fejlesztéseket illetően soha nem lehet kielégíteni. Mára a cég hajlandó mindent megtenni, amit a kínai kormány kér a hatalmas piachoz való hozzáférés reményében.

Az új, Dragonfly-nak elkeresztelt projekten dolgozó egyik alkalmazott szerint egy olyan rendszer kifejlesztésén dolgoznak, ami bejelentkezést igényel a felhasználóktól, leköveti a tartózkodási helyüket és hozzáférést biztosítana az adatokhoz a kínai kormányzatnak. A keresőmotor továbbá eltávolítana érzékenynek minősített találatokat. Ilyen találatoknak számít az alkalmazottat először megszólaltató Intercept szerint a Wikipedia és a BBC oldala is.

Ezek az eszközök több mint félelmetesek egy olyan kormányzat kezében, ami a legutóbbi hírek szerint egy mindenre kiterjedő társadalmi kreditrendszerrel bünteti a másképp gondolkodókat. Ebben a rendszerben a Tianenmen tér Google-keresés valószínűleg pontbüntetéssel járna. Az alacsony pontszám nehezíti a hozzáférést bizonyos szociális szolgáltatásokhoz, munkahelyekhez, utazási lehetőségekhez, gyakorlatilag a társadalom szélére szorítva az áldozatokat. A Google pedig boldogan járulna hozzá az emberek életének tönkretételéhez.
„Sötét nap lesz az internet szabadsága számára, ha a Google idomul az extrém kínai cenzúrához a piaci terjeszkedésért cserébe” – jegyzi meg Patrick Poon, az Amnesty International Kína-szakértője.

Az ügy ráadásul veszélyes precedenst is látszik teremteni. A brit külügyminiszter, Jack Hunt felhasználta érvként a Kínával való együttműködést, amikor arról beszélt, hogy a Google-nek együtt kellene működnie a brit kormánnyal a szigorúbb internetes tartalomszabályozás terén. A világ számos kormánya valószínűleg felsorakozik Jack Hunt mögött hasonló igényekkel fellépve.

Ha a Google vezetősége valóban hajlandó ebbe az irányba elmenni, el kell fogadniuk, hogy a probléma részévé válnak, kiszolgálnak egy elnyomó rezsimet és célpontjává válnak a rezsim minden ellenzőjének.

A tech óriáscégek rá fognak jönni, hogy politikát játszani kevésbé szórakoztató, amikor ilyen magasra emelik a tétet.

Szemlézte: Bálint Janka