Komoly társadalmi feszültségeket okoz Cook kapitány megítélése az új-zélandi nemzeti emlékezetben – írja Joshua Cheetham és Francis Mao a BBC-n.
Új Zéland októberben, míg Ausztrália jövő évben emlékezik meg arról, hogy Cook kapitány 250 évvel ezelőtt fedezte fel a britek számára Óceánia ezen részét. Az állami megemlékezés tervei között szerepel egy flotta ünnepélyes körbehajózása az ország körül. E flottának része lenne egy pontos másolat, melyet az HMS Endevourról, Cook kapitány híres hajójáról készítettek. Ám ezen tervek komoly kritikát váltottak ki a társadalom egyes csoportjai felől – írja a szerző.
Mangonui falu maori lakosságának heves tiltakozása miatt a HMS Endevour nem fog ott kikötni. Anahera Herbert-Graves, a maori közösség egyik helyi képviselője elmondta, „olyan emberekről van szó, akik barbár módon viselkedtek, bárhová mentek a Csendes Óceán térségében”. A kulturális minisztérium egyelőre nem kommentálta az esetet, ugyanakkor a helyiek azt is kifogásolták, hogy a szervezők nem egyeztettek velük a hajók kikötéséről. Cook kapitány alakja máshol is konfliktus alapját képezi, a cikk szerint Gisborne-ban azért kellett eltávolítani a brit felderítő szobrát, mert sorozatos vandalizmus érte.
Az európai múlt elleni fellépés egyébként nemzetközi trendbe illik. A szerző több példát is felhoz, ilyen köztük Ausztrália, ahol Cook kapitány személye szintén nagyon megosztó. Több őslakos csoport is az Ausztrália Nap helyett a „megszállás napja” terminust használja a nemzeti ünneppel kapcsolatban.
A cikkben szó esik még Kanadáról is, ahol nemrég egy állami vizsgálat azt találta, hogy Kanada kollektíven bűnrészes volt egy „rassz-alapú” népirtásban az őslakos nők ellen. „Nem mondom, hogy nem vagyok büszke, hogy itt élek … de azt mondani, hogy büszke kanadai vagyok olyan, mintha azt mondanám büszke Ku KluxKlán tag vagyok” – nyilatkozta egy politikai aktivista. Még egy példa Dél-Afrika, ahol 1994-ben megszüntették az addigi nemzeti ünnepet, mivel azt az apartheid hatalommal asszociálták. Kritikusok szerint ez az ország korai történelmének eltörlését szolgálja, azt üzeni a fehér lakosságnak, hogy nincs maradásuk az országban – teszi hozzá a szerző.
Új Zélandon ezzel ellentétben pozitív diszkriminációt alkalmaznak a maorik politikai képviseletének fenntartásához. Az őslakosság jelenleg a parlament negyedét adja. Ugyanakkor a múltbeli sérelmek mellett a szegénység és bűnözés aránytalan nagysága is komoly feszültségeket okoz.
Szemlézte: Fellegi Benjámin
