A hidegháborús kémjátszmák hagyatéka

A diplomáciai csörte azzal kezdődött, hogy Svájc megtiltotta egy svájci székhelyű, de svéd tulajdonú kiberbiztonsággal foglalkozó cégnek, a Crypto Internationalnek, hogy exportálhasson Svájcból. Ezzel a svájci hatóságok megakadályozzák, hogy értékés szolgáltatások és technológiák segíthessék a svéd állami szerveket a kiberbűnözésben és egyéb kiberbiztonsági problémákban.

Svájc szerint a szóban forgó cég jogelődje, a Crypto AG az amerikai hírszerzés egyik fedőcége volt a hidegháború alatt, amit európai és nemzetközi hírszerzési célokra használtak fel, feltehetően a CIA-központ Langleyből.

Válaszul, a svéd külügyminiszter visszamondta a már megtervezett találkozóját a svájci kollegájával: az SVT közszolgálati műsorszolgáltatónak elmondta, hogy a Cassis-szal (a svájci külügyminiszterrel) tervezett találkozó „most nem lenne megfelelő, amíg nem értjük meg teljesen a svájci intézkedéseket”. Maga a cég tagadta az ellene felhozott vádakat s hangsúlyozta, hogy a cég csak 2018 óta tevékenykedik.

A szerző szerint azonban megjegyezendő, hogy a svéd külügyminiszter nemzetbiztonsági okokra hivatkozva nem adott konkrét választ, hogy pontosan így milyen eszközöktől és technológiáktól estek el a svéd hivatalos szervek.

A Crypto AG-t egy svéd mérnök alapította a huszadik század első felében. Első és talán legfontosabb terméke, egy Enigmához nagyon hasonló és annak versenytársának is tartott szerkezet volt. A második világháború után helyezték át a cég székhelyét Svájcba. Az új bipoláris világrendben e cég sorra kapta a külföldi, állami megrendeléseit. A megrendelők között volt többek között Irán vagy Argentína.

Ezen államok főleg a cég titkosítási szolgáltatásait és technológiáit használták arra, hogy üzeneteket továbbítsanak a nagykövetségeik és saját államuk, valamint katonai bázisaik között. A cégről már 1995-ben is írtak az amerikai lapok. Arra világítottak rá, hogy nagyon szoros kapcsolat volt a cég és a CIA között. E vádak idén februárban vetődtek fel ismét, amikor a Washington Post írta meg, hogy a CIA és a német hírszerzés (BND) birtokolta korábban teljes mértékben a céget.

A Washington Post nyomozása szerint a cég adatainak felhasználásával hallgatták le például az iráni vezetőket az 1979-es túszdráma alatt, vagy épp az argentin kormányt és katonai vezetést a falklandi válság alatt. Az oknyomozás szerint a német BND eladta összes részvényét a '90-es években. A CIA ugyanezt csak 2018-ban lépte meg, amikor a cég átalakult és felvette az új, mai is használatos nevét, a Crypto Internationalt. Egyik hírszerzési ügynökség sem kommentálta a felhozott vádakat.

A svájci hatóságok e cikk alapján kezdték meg a nyomozást ismeretlen személy ellen. A vád az ország exportszabályainak megsértése és kijátszása. A szerző kiemeli azonban, hogy a svájci kormány és titkosszolgálatok nagy valószínűséggel ismerték a cég valódi mivoltját a hidegháború alatt, de nem tettek semmit ellene. E vádakat egy akkori védelmi miniszter tagadja.

A szerző rávilágít, hogy a hidegháború alatt a cég nagyon sikeres volt, óriási bevételeket szerzett. E pénzek nagy része valószínűséggel a CIA-tól származtak.

Furcsaságként a szerző egy egészen érdekes és sajátos ténnyel zárja a cikket. A svéd hagyományok szerint az elhunyt sírkövén feltüntetik az adott személynek a korábbi foglalkozásait. A cég alapítójának a sírkövén azonban a nevén kívül nem szerepel semmi.

Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell