Az ukrajnai háború okozta káoszban a kormányzatoknak erőteljesebben kell menedzselniük nemzetük energiaellátását - érvel a Foreign Affairs.
Energiaválságok újra és újra előállnak, s okoznak gazdasági pánikot, bizonytalanságot megannyi ember megélhetésében. Miközben Nyugaton a 19. század második fele óta a piacgazdaság a meghatározó működési forma, ilyenfajta válságok esetén a politika is igyekszik belenyúlni az események alakulásába, hogy egyes sajátos geopolitikai, társadalmi célokat elérjen – egyszerűbben szólva hogy az adott ország a lehető legjobban átvészelje a megpróbáltatásokat.
Legutóbb az 1970-es években volt hasonló sokkban a világ, amikor az energiapiac a vietnami háború, majd az 1973-as Yom Kippur-háborút követő olajembargó miatt süllyedt káoszba, magasba szökő árakkal és ellátási bizonytalanságokkal. Az 1970-es évek végén aztán elkezdődött az energiapiaci szabályozások lebontása, amely kiválóan működött a globális gazdaságra nézve is – egészen mostanáig.
A világnak azonban most más jellegű energiapolitikára van szüksége: Ahogy 9/11 átformálta a rendvédelmet, 2022. február 24. az energiapolitikát forgatja föl.
Az tény, hogy most nincs olyan kritikus szerepe az olajnak a válságban. Egységnyi gazdasági növekedéssel összemérve ez az energiahordozó már nem olyan fontos, mint 50 éve és a piac is sokkal rugalmasabb, sokkal több cég foglalkozik energiakereskedelemmel.
Viszont az orosz energiaforrásokról való leválás többrétű kérdés: szó van itt olajról, természetesen gázról, és uránról, ami a nukleáris erőműveket fűti – bár ezt a cikk valószínűleg szükségtelenül hangsúlyozza, hiszen a nukleáris erőművek működésénél fogva nem kell állandó, nagy mennyiségű üzemanyagot vásárolni, hosszú távon pedig mindenképpen megoldható a kiváltása.
A többi energiahordozóval kapcsolatos válság azonban valós, súlyos és a helyzet még tovább fog romlani. Jelenleg az amerikai és a német stratégiai olajtartalékok egy részének piacra dobása miatt egészen elfogadható az energiahordozók kínálata, de ezek nem tartanak a végtelenségig, és a jövőben várható, hogy a jelenleg
a járvány miatti lezárásoktól szenvedő Kína gazdasága is teljes erővel fog visszatérni, ami tovább növeli az energiahordozók keresletét, árát és ellátási nehézségeit
- figyelmeztet Dan Tsubouchi közgazdász.
Why China reopening is to be watched. Its Covid lockdown in spring + SPR releases are what held #Oil back "from perhaps having more explosive prices and staying in the very low one hundreds" reminds #Vitol Asia head @michaelwmuller. Thx @gulf_intel. #OOTT pic.twitter.com/OgzOFtysu5
— Dan Tsubouchi (@Energy_Tidbits) July 3, 2022
Ilyen módon elkerülhetetlen, hogy minden eddiginél jobban odafigyeljen az energiapiacra minden kormány. Nagyon fontos a hosszú távú, stratégiai infrastruktúrafejlesztés. Olyan projektek ezek, mint a litván „Függetlenség” cseppfolyósgáz-terminál, amelynek segítségével a kis balti ország el tudja kerülni a legrosszabbat. Ez és hasonló projektek olyan módszerek, amelyek a piaci erőket a megfelelő irányba tudják fordítani anélkül, hogy jelentősen torzítanák a gazdaságot.
Ugyanilyen fontos a stratégiai tartalékok felhalmozása is.
Számos ország ezt a cégek tartalékainak szabályozásával éri el, egyes helyeken pedig valóban állami kézben lévő készletekről van szó. Miközben ez sem tiszta piaci módszer, egy ilyen helyzetben elengedhetetlen.
Természetesen a klímaváltozás hatásainak a menedzselése miatt is szükség van hasonló intézkedésekre, támogatásokra, büntetőadókra. A világ egy nagyon komoly átmeneti korszakot él az energiapiacon, amelynek alapvető bizonytalanságait az új európai háború még súlyosabbá tette. Ismét nemzetállami szinten van szükség a legfontosabb lépések megtételére az egyes országok energiabiztonsága érdekében. Határozott, mégis óvatos lépésekre, olyanokra, amelyek a piacot nem teszik tönkre, de az állami célokat is teljesítik.
Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.
Szemlézte: Farkas Dániel
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon