Spanyolország sikeresen megegyezett a NATO főtitkárával a védelmi kiadásokról, de ez a döntés hátráltathatja az egységes európai fellépést.
A 2025. júniusában megtartott Hágai csúcstalálkozón a NATO szövetségesek arról tárgyaltak, hogy minden tagállamnak a továbbiakban, az USA által nyújtott hadipari támogatások érdekében, a GDP-jük 2%-a helyett 5%-ot kell védelmi költségekre fordítaniuk.
A találkozó témáját Donald Trump fogalmazta meg előzetesen, aki szerint az orosz-ukrán háború kirobbanása óta az USA a saját GDP-jéből többet költ hadsereg és védelemfejlesztésre, mint bármely másik ország a katonai szövetségen belül. A pénzügyi aránytalanságra alapozott követelés teljesítésére és a konfliktus elleni szigorúbb fellépés érdekében a NATO főtitkára, Mark Rutte egy olyan költségvetési javaslattal állt elő, mely szerint a GDP 3,5%-át védelmi kiadásokra, valamint további 1,5%-ot széles körű biztonsági kiadásokra fordítsanak a tagállamok.
Ezt a megoldást kifogásolta Pedro Sánchez spanyol kormányfő, aki levelében meggyőzte a NATO főtitkárát, hogy a tervezet átdolgozása mellett Spanyolországnak ne kelljen teljesítenie az USA követeléseit.
A miniszterelnök kérését és az álláspontjának megértését 3 fő szempontból kell vizsgálni. Elsőként a geopolitikai elhelyezkedést érdemes megemlíteni, hiszen a Kijev és Madrid közti távolság miatt Spanyolország az orosz-ukrán konfliktust területileg kevésbé érzi közvetlen fenyegetésnek, mint például Lengyelország, Magyarország vagy a Baltikum államai.
Gazdasági és társadalmi szempontból az 5%-os kiadás nem kivitelezhető a spanyol jóléti rendszer működésével, mivel több területén (pl.: zöld átálláshoz kapcsolódó intézkedések, adóztatás, nemzetközi fejlesztési együttműködések) is finanszírozási problémákat okozna.
Belpolitikailag a NATO döntés a jelenlegi kormány működésében okoz problémát, ugyanis a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) parlamenti többségét a Sumar és a Podemos nevű baloldali kisebbségi pártokkal való szövetsége adja, amelyek nem támogatják a védelmi kiadások növelését. A kormányzótöbbség fenntartása és a politikai fragmentáció elkerülése érdekében Sánchez-nek ezt is figyelembe kellett vennie a döntésének meghozásakor.
Spain rejects NATO’s 5% military spending demand
— CGTN Europe (@CGTNEurope) June 26, 2025
CGTN’s Ken Browne reports from Madrid after Spanish Prime Minister Pedro Sánchez ended the two-day NATO summit in the Netherlands without backing the 5% defence spending target pushed by other allies and US President Donald Trump.… pic.twitter.com/pygyA7iRL2
Az itt felsorolt pontok ugyan reális magyarázatként szolgálhatnak az ország részéről, azonban ez Európa oldaláról inkább hátrányként mutatkozik meg.
Ahogy a NATO 5. cikkében is megfogalmazták, ha az egyik országot támadás éri, akkor a többi államnak (köztük Spanyolországnak is) a béke és biztonság érdekében az érintett felet támogatnia kell. Jelenleg a Spanyol Királyság a szervezet egyik olyan tagállama, amelynek még a 2014-ben kitűzött 2%-os minimum szintet sem sikerült elérnie az utóbbi években.
Forrás: Világbank
2025 áprilisában Sánchez bejelentette a védelmi kiadások növelését a GDP 1,3%-áról 2%-ra, ez azonban önmagában nem lesz elegendő.
Szemlézte: Boronkay Máté
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
