Az orosz-ukrán kapcsolatok sosem voltak felhőtlenek. 2014 óta a világ feszülten figyel: mi lesz a következő lépése a két beligeránsnak? Oroszország és Ukrajna konfliktusa azonban nem egydimenziós: ismerjük meg a modern értelemben vett biztonság egyik szektorán keresztül a szomszédunkban zajló háborút!
Ehhez azonban fontos tisztában lennünk bizonyos biztonságpolitikai alapismeretekkel. Az 1980-as években a koppenhágai iskola (szellemi műhely, amelynek kutatói a biztonságot társadalmi konstrukcióként vizsgálják) – Barry Buzan vezetésével – kiszélesítette a biztonság fogalmát: hangsúlyozták, hogy a kurrens hidegháborús dogmatikával ellentétben nem szabad kizárólag katonai szempontok alapján értelmezni azt. A modern megközelítés öt szektort különböztet meg: katonai, politikai, gazdasági, társadalmi és környezeti. Ezek a szektorok különböző optikai lencsékként segítik a valóság eltérő dimenzióinak vizsgálatát. Kiemelt figyelmet kap napjainkban a környezeti szektor, ugyanis az ökoszisztémák stabilitása elengedhetetlen a társadalmak fenntartható működéséhez, hiszen a természeti erőforrások kimerülése, a klímaváltozás vagy a környezeti katasztrófák közvetlenül veszélyeztetik az emberi közösségek biztonságát. A környezeti szektor a modern biztonságértelmezés egyik legfontosabb elemévé vált a globális fenyegetések, például a biodiverzitás csökkenése és a szélsőséges időjárási jelenségek miatt.
Ahogy a Reuters hasábjain is olvasható, 2024 decemberében a Kercsi-szorosnál orosz tankerhajókból szivárgott ki olaj. A károkat azóta az orosz hatóságok elhárították a lehetőségek szerint, ugyanakkor nem mehetünk el amellett, hogy általában a háborúk nem csak a humán és a gazdasági dimenziót impaktálják.
A társadalmi hatások közé tartozik a szociális kohézió megbomlása, amely etnikai, vallási vagy politikai csoportok közötti megosztottságot eredményez, hosszú távú feszültségeket okozva: az oktatás megszakadása és a szociális fejlődés hiánya miatt egyes generációk súlyos hátrányt szenvednek. A háborúk környezeti dimenzióban is jelentős károkat okoznak: a bombázások és vegyi fegyverek pusztítják a természetes környezetet, miközben az erőforrások túlzott kitermelése, például a víz és az olaj kihasználása tovább súlyosbítja a helyzetet. A más említett események pedig nemcsak az embereket, hanem a vízi élővilágot is ártalmasan érintik: a Kercsi-szoroson történt incidens számos tengeri hal és más élőlény halálához vezetett. Ezek a dimenziók közvetlenül és közvetve is éreztetik hatásukat, gyakran generációkon átívelően: gondoljunk csak Vietnam esetére az Agent Orange-zsal.
Fontos szót ejtenünk a vízbiztonságról, hiszen ez vitathatatlan helyet kap a környezeti biztonságon belül.
Az édesvíz hiánya napjaink egyik legkritikusabb globális problémája, amely súlyos társadalmi, gazdasági és geopolitikai konfliktusokat idéz elő. A világ édesvízkészletének csupán töredéke alkalmas fogyasztásra, és a közös vízforrásokért intenzív versengés folyik. A vízmegosztási viták gyakran katonai fenyegetéssé fajulnak, például Szudán és Egyiptom között a gátépítések miatt, vagy Törökország GAP programja kapcsán Szíriával és Irakkal. Az édesvíz túlhasználása és pazarlása tovább súlyosbítja a helyzetet, ahogy az Aral-tó és a Csád-tó példája mutatja. Miközben emberek milliói kényszerülnek lakóhelyük elhagyására, a víz stratégiai jelentősége miatt a globális konfliktusok egyik fő forrásává vált. (Gazdag, Ferenc, Remek, Éva. 2018. A biztonsági tanulmányok alapjai. Budapest: Dialóg Campus. 104-106.)
Ver esta publicación en Instagram
Összességében elmondható tehát, hogy nem kizárólag az orosz-ukrán háború, hanem a világ összes konfliktusa impaktálja természetes környezetünket.
Fontos megértenünk, hogy a hadianyagok szállítása, a különböző fegyverek pusztítása és az esetleges üzemanyag-balesetek nem segítik elő a fenntartható fejlődést. Veszélybe kerülnek továbbá releváns ellátási láncok, és a háború a nap végén megbontja a fennálló biztonsági architektúrát is, ez pedig újabb problémákat szül. Az internacionális közösség feladata a nemzetközi béke és biztonság fenntartása, így minden konfliktus, tehát az orosz-ukrán is, nagyobb figyelmet igényel a döntéshozatalban résztvevő aktorok részéről.
Szemlézte: Burzán Anna
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon