Blog

A közösségi oldalak vezetői szerint Trump továbbra is veszélyforrás

A Facebook 2023-ig a Twitter pedig végleg elhallgattatta a volt elnököt. Az eset jól mutatja, hogy hogyan értelmezik a szabadság hazájában a szólásszabadságot.

A Facebook 2023-ig a Twitter pedig végleg elhallgattatta a volt elnököt. Az eset jól mutatja, hogy hogyan értelmezik a "szabadság hazájában" a szólásszabadságot.

A Facebook ismét tanúsította, hogy kőkeményen korlátozza a szólás és véleményszabadságot, ugyanis a héten 2023 elejéig meghosszabbították az Egyesült Államok volt elnökének, Donald Trump profiljának letiltását. A Facebook bejelentésében arra is kitért, hogy csak akkor fogja feloldani a tiltást, ha a volt elnök véleménye már nem jelent „súlyos veszélyt a közbiztonságra”. Bár Trump már több mint 4 hónapja nem elnök, a tech-óriás szerint továbbra is jelentős fenyegetéssel bír az amerikai emberek számára.

Azonban valószínűbb, hogy a Facebook és a többi ismert közösségi oldal azért tartja fenn hosszútávon, vagy akár véglegesen Donald Trump véleményének cenzúrázását, hogy ellehetetlenítsék kampányának esélyeit, ha ismét indulna az elnökválasztáson.

Az amerikai baloldal már abban a percben, amikor Trump bejelentette, megméretteti magát a 2016-os voksoláson, eltervezte: mindent megtesz annak érdekében, hogy elnémítsa a volt elnököt, hogy esélye sem legyen folytatni politikai pályáját.

Bár az Egyesült Államok korábban élen járt a szabadságjogok teljeskörű biztosításában, mára már olyan szintre süllyedt, hogy különféle magyarázat nélkül elhallgattathatja azt a személyt, akinek 2016-ban 63 millió, 2020-ban pedig 74 millió amerikai szavazott bizalmat.

Sokan felfigyeltek a Twitter kettős mércéjére is: míg Donald Trumpot véleményének „veszélyessége” miatt végleg letiltotta, addig a véreskezű iráni vezetőnek, Ali Hoszajni Hámenei-nek a profilját továbbra sem tartja károsnak, vagy a közbiztonságra nézve annyira veszélyesnek, hogy eltávolíttassa azt.

Annak ellenére sem, hogy számos felhasználó jelezte már a Twitter felé, hogy az iráni vezető véleményének nem szabadna teret adnia.

Míg Trumpot sokan vádolták azzal, hogy Twitter bejegyzéseiben rendszeresen „fake news” -okat oszt meg, Ali Hoszajni rendszeres hazugságon, gyűlöleten és ferdítéseken alapuló posztjait a Twitter nem tekinti veszélyesnek. A legutóbbi izraeli-gázai konfliktus után az ajatollah a többi közt olyan antiszemita indíttatású posztot osztott meg, melyben a cionista államot „terrorizmussal és palesztin gyereknépirtással” vádolta, amiért Izraelt meg kell büntetni. A vélemény azonban már nem tűnik annyira szélsőségesnek, miután - ahogyan a konfliktust elemző cikksorozatunkban is beszámoltunk róla - az amerikai kongresszusi képviselők is Twitteren hangoztatják a diktátor véleményét.

Trump saját blogján a tiltásra reagálva optimistán azt állította, hogy az ország nem fogja tolerálni többé a szólásszabadság elfojtását, valamint kiemelte, hogy a Facebooknak nem szabadna megúszni következmények nélkül az elnémíttatást és a cenzúrázást. A tech-óriás azonban közleményében leírta: előre tudja, hogy döntése sokaknak nem fog tetszeni, ugyanakkor azon még a felhasználók ellenvéleményei és felháborodása ellenére sem fog változtatni.

Szemlézte: Morvay Sáron