Blog

A Legfelsőbb Bíróság lehet az amerikai külpolitika újabb alakító tényezője

Az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága megalapítása óta töretlen bizalmat élvez és köztiszteletben áll a tengerentúlon. Ezzel párhuzamosan azonban a John G. Roberts vezette Bíróság az utóbbi időszakban egyre inkább eltér a klasszikus értelemben vett hatáskörétől, figyelmen kívül hagyva a…

Az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága megalapítása óta töretlen bizalmat élvez és köztiszteletben áll a tengerentúlon. Ezzel párhuzamosan azonban a John G. Roberts vezette Bíróság az utóbbi időszakban egyre inkább eltér a klasszikus értelemben vett hatáskörétől, figyelmen kívül hagyva a korábbi precedenseket. A bírói hatalmi ág tevékenysége során megjelenő új trendekről Aziz Huq, a Chicago-i Egyetem jogprofesszora, Mariano-Florentino Cuéllar, a Carnegie Endowment for International Peace elnöke, valamint Kalifornia állam legfelsőbb bíróságának korábbi bírója írt a Foreign Affairs-ben.


A Legfelsőbb Bíróság (röviden SCOTUS – Supreme Court of the United States) intézményét az Egyesült Államok 1787-es alkotmánya hozta létre. A 9 bíróból álló testület alapvetően fellebviteli bírói szervként működik, azonban joga van az alkotmány értelmezésére is, bár csak konkrét ügyekben járhat el.

Annak ellenére, hogy alapvető rendeltetése alapján a Bíróság többnyire belső joggal kapcsolatos ügyekben jár el – Cuéllar és Huq szerint – az utóbbi időben a szerv külpolitikát alakító szereplővé emelte magát.

Ezt azonban nem jogkörének kiszélesítésével – így a Kongresszus esetleges felhatalmazásával tette – hanem a korábbi eljárási precedensek figyelmen kívül hagyásával, valamint például az egyes különös politikai jelentőséggel bíró ügyekben való eljárás vállalásával.

Utóbbit jól mutatja például az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) jogköreinek korlátozásával kapcsolatos ügy. A szövetségi törvényhozás korábban felhatalmazta a Hivatalt, hogy ellenőrizze a még az Obama-adminisztráció által, 2015-ben bevezetett Clean Power Plan végrehajtását, amely korlátozza az amerikai erőművek károsanyag kibocsátását. Ezzel szemben 2022 júniusában a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy az EPA-nak nincs joga ehhez.

Cuéllar és Huq szerint a környezetvédelem, így az EPA esete megmutatja, hogyan fonódnak össze a nemzetközi ügyek és a belpolitika: tekintve, hogy

a Bíróság az Ügynökség ellenében hozott döntéssel nagyban megnehezítette, hogy a Biden-kormányzat komoly környezetvédelmi lépéseket tegyen, ezzel párhuzamosan az is komoly kérdéssé vált, hogy hatékony belső környezeti politika hiányában az Egyesült Államok miként marad globális vezető hatalom ezen a téren.

Cuéllar és Huq szerint ez az ügy – másokkal, például a közösségi média platformok februári esetével egyetemben – megmutatja, hogy a Bíróság miként vált „gyakorlatilag árnyékminisztériummá, amely nem csak a politikáról, de a politikai döntések módjáról is határoz.” Ennek jelentősége azonban túlmutat a puszta belpolitikán. Tekintve, hogy a globalizáció, valamint az ebből következő interdependencia gazdaságilag is egymásra utalttá teszi a nagyhatalmakat, a nemzetközi cégek amerikai földön történő beruházásaival, az exportszabályozással, valamint trösztellenességel kapcsolatos bírói döntéseknek nemzetközi következményei vannak.

A nagy jelentőség azonban nem csupán az ügyek természetéből fakad. Egyre gyakoribb, hogy a John Roberts vezette bírói testület a „kiemelt kérdés” koncepcióját használja ahhoz, hogy egyes ügyekben alátámassza joghatóságát. Ezt korábban nagyon ritkán használták, valóban csupán – ahogy a szerzők fogalmaznak – egy-egy ügy esetében generációnként. Ez az attitűd nagyban eltér a korábbi bevett szokásoktól, így sokak szerint újonnan predecedensértékű lehet.

Ezen új tendenciák kifejezetten instabil állapotában érték az amerikai demokráciát. Egy 2022-es kutatás szerint az amerikaiak 28%-a tekinti a politikai polarizációt az ország egyik legfontosabb problémájának. A szerzők is erre világítanak rá, hiszen

a megosztottság következtében a demokrata többségű Szenátus, valamint a döntően republikánus Képviselőház egyre kevésbé képes politikai kompromisszumokat kötni, ami megbéníthatja a törvényhozói hatalmi ágat. Ez a polarizált állapot még nagyobb hatalmat ad a bírói hatalom kezébe, amit fokoz, hogy a legfelsőbb bíráknak „nem kell az újraválasztás miatt aggódniuk.”

Összefoglalva tehát komoly hatáskörbeli változások fedezhetők fel az amerikai demokrácia hatalmi ágai között, amelyek leginkább az egyre súlyosbodó politikai polarizációnak köszönhetők. A Legfelsőbb Bíróság megerősödése pedig komoly következményekkel járhat a külpolitikára nézve is.

Szemlézte: Szenes Eszter

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon