2022. november 15-én rakéták csapódtak be a lengyel-ukrán határ lengyelországi részén, miután korábban súlyos támadás érte Ukrajna nyugati területeit, amely során a Barátság kőolajvezeték egyik transzformátor-állomása is megsérült. A következőkben a támadások jelentőségét, valamint a nemzetközi reakciókat, illetve az azokból levonható következtetéseket elemezzük.
November 15-ének estéjén érkeztek meg az első hírek arról, hogy a lengyel-ukrán határ közelében található Przewodownál rakétabecsapódás történt. Ugyanezen a napon az Ukrajna nyugati részén fekvő nagyvárosoknak szintén támadásokat kellett elszenvedniük, miután az orosz csapatok kivonultak a megszállt Herszonból. Ezen támadások az Institute for the Study of War információi szerint főképp Ukrajna kritikus infrastruktúráját érintették. Ennek lehetett áldozata a Barátság kőolajvezeték transzformátorállomása is, amelynek megrongálódása az olajszállítás leállását jelentette, ami másnap újraindult.
A rakétabecsapódás helyszíne
Forrás: Deutsche Welle
A becsapódás, bár 2 áldozatot követelt, nem érintette Lengyelország stratégiailag fontos infrastruktúráját, sem a lehetséges katonai célpontokat, azonban minden nagyhatalom aggodalommal kezelte az ügyet.
Tekintve, hogy Lengyelország a NATO tagja, így jogosult az 5. cikkely által biztosított kollektív védelemre, vagyis az incidens hibás kezelése akár katasztrófához is vezethetett volna.
Ezzel összefüggésben mindegyik fél megfelelő óvatossággal fogalmazott saját nyilatkozataiban. Lengyelország a támadás után megerősítette a légvédelmet, valamint azonnali vizsgálatba kezdett a robbanásokat illetően. Andrzej Duda későbbi nyilatkozataiból kiderült, hogy nagy valószínűséggel egy orosz gyártmányú, de Ukrajna által is használt rakéta robbant fel a határnál.
Az érintett fél mellett az Egyesült Államok is higgadt nyilatkozatokkal igyekezte elkerülni az eszkalációt. Ezzel párhuzamosan az orosz elnöki szóvivő, Dimitrij Peszkov visszafogottnak nevezte Washington lépéseit, miután Oroszország tagadta, hogy szándékos támadást intézett volna Lengyelország ellen.
Ahogy az említett nyilatkozatok is mutatják, semelyik fél nem volt érdekelt a konfliktus eszkalációjában, ami kifejezett jelentőséggel bír az orosz döntéshozatal racionalitásának fokát illetően. Amint a háború elején is tisztán látható volt, az Ukrajnában felsorakoztatott orosz haderő nem lett volna képes felvenni versenyt a NATO kapacitásával, így
az orosz siker alapvető zálogává vált a Szövetséggel való konfliktus elkerülése.
Az amerikai aktusokat orosz léptékben mérve pozitív szavakkal illető Peszkov-nyilatkozat arra utal, hogy a moszkvai vezetés semmiképp nem akar direkt összetűzésbe keveredni a szövetségesekkel. Ezen cél azonban mindkét fél közös érdeke, éppen ezért sem a lengyel, sem más nyugati nyilatkozatban nem merült fel az 5. cikkely alkalmazásának lehetősége. Ez
annak is betudható, hogy bár az orosz források tagadják, az USA és a Föderáció közötti, magas szintű kommunikációs vonalak nem zárultak be.
Ezt igazolják a Wall Street Journal információi is, miszerint Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó, valamint a Kreml döntéshozói között komoly de-eszkalációs tárgyalások folynak.
Az incidenst követően egységes narratíva alakult ki a nyugati hatalmak között, miután Jens Stoltenberg azt nyilatkozta, hogy a Lengyelországban robbanást okozó rakétákat az ukrán légvédelem lőhette ki.
#NATO ambassadors met to address yesterday’s deadly explosion in #Poland. Allies expressed strong solidarity with our valued Ally Poland, and made clear that we will continue to support #Ukraine’s right to self-defence. We remain vigilant, calm & closely coordinated. pic.twitter.com/7LWd73xu6i
— Jens Stoltenberg (@jensstoltenberg) November 16, 2022
Ez az olvasat elismeri, hogy
Ukrajna lőtte ki a becsapódó fegyvereket, azonban hangsúlyozza, hogy a tragédia alapvető oka, hogy Oroszország háborút indított egy szuverén ország ellen, megsértve annak területi integritását.
Ezzel szemben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tagadta, hogy az ukrán légvédelemből származott volna a balesetet okozó rakéta. Tekintve, hogy Ukrajna ellenállásához elengedhetetlenek a nyugati fegyverszállítások, és egy hasonló hiba jelentősen veszélyeztetheti azokat, nem meglepő, hogy az ukrán elnök igyekezett biztosítani a nyugati szövetségeseket országa megbízhatóságáról.
A november 15-i események megmutatták, hogy egy baleset milyen könnyen eszkalációhoz vezethet egy olyan érzékeny konfliktusban, mint az orosz-ukrán háború. A lengyel területen becsapódó rakéták okozta incidens egyik legnagyobb tanulsága, hogy a NATO szövetségesei, illetve az orosz fél képesek a kommunikációra, és általános érdekeik egybeesnek: alapvető célnak tartják a direkt konfrontáció elkerülését.
Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.
Írta: Szenes Eszter
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
