Bebizonyosodott, hogy a mesterséges intelligencia a kormányok egyik legerősebb lehet propagandaeszköze világszerte.
Venezuela Nicolás Maduro elnök és szocialista pártja alatt a világ egyik legelszigeteltebb országává vált, és már régóta hiperinflációval és élelmiszerhiánnyal küzd. Az állami kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos vádak sokasága, valamint a sajtószabadság éveken át tartó korlátozása révén tombol a hallgatagság légköre. Viszont a House of News en Español nevű fiktív hírcsatornán egy angolul beszélő avatár szerint mindez erős túlzás – írja az El País.
Úgy tűnik, mintha egy hírstúdióból közvetítene, és Venezuela gazdaságáról beszél, illetve arról, hogy sokkal jobb állapotban van az ország, mint ahogy az a médiában mutatkozik.
A videókat a Synthesia, egy londoni székhelyű mesterséges intelligencia alapú tartalomkészítő szoftver segítségével készítették, amelyet az elmúlt hónapokban széles körben használtak dezinformáció terjesztésére.
Miután a videók felkerültek a YouTube-ra, a Twitteren és a Tik-Tokon is terjedni kezdtek, és egyes kormánypárti személyiségek úgy hirdették őket, mint olyan ritka eseteket, amelyekben a külföldi hírcsatornák pozitív módon nyilatkoznak Venezueláról.
A Synthesia technológiáját a közelmúltban a Burkina Fasó-i ideiglenes elnök, Ibrahim Traore katonai rezsimjének támogatására is felhasználták, amely egy szeptemberi puccs során ragadta magához a hatalmat. Ez alkalommal WhatsApp-csoportokon és a Facebookon keresztül kezdtek terjedni a felvételek, amelyeken látszólag amerikai származású emberek támogatták a kormányt.
A mesterséges intelligencia (MI) kétségtelenül számos iparágat forradalmasított. Azonban, mint minden erős eszköz, ez is felhasználható konstruktív és destruktív célokra egyaránt.
Ebben a blogbejegyzésben a mesterséges intelligencia sötétebb oldalát tárjuk fel, és megvizsgáljuk, hogyan manipulálható propaganda céljára, kiemelve a lehetséges kockázatokat és etikai következményeket.
Az MI technológiák, különösen a természetes nyelvi feldolgozás és a generatív modellek lehetővé tették a rendkívül meggyőző és valósághű tartalmak létrehozását, amelyeket a valóságban teljes egészében algoritmusok és programsorok alkottak. Ide tartoznak a szövegek, képek, videók és még a hanganyagok is, amelyeket a propaganda terjesztésére lehet felhasználni, mint például Venezuela és Burkina Faso esetében. Vagy, ahogyan az alábbi példa mutatja, akár a következő amerikai elnökválasztási kampány során is használhatóak lesznek ezek az eszközök.
Fake AI generated images of #TrumpArrest. The next election will be completely bonkers. Media literacy and trust will be important and hard to come by. pic.twitter.com/QyCeZgzpCw
— Sharif Matar (@sharifmatar) March 21, 2023
A propaganda a közvélemény formálása érdekében gyakran támaszkodik félretájékoztatásra vagy a tények elferdítésére. A mesterséges intelligencia elősegítheti a dezinformáció soha nem látott mértékű terjesztését.
A mesterséges intelligencia algoritmusai hatalmas mennyiségű adatot képesek elemezni, azonosítani a célközönséget, és meggyőző üzeneteket szabhatnak a közhangulat befolyásolására. A mesterséges intelligencia által működtetett botok és a közösségi média manipulációs technikái ráadásul felerősíthetik az ilyen dezinformációs kampányok hatókörét és befolyását.
Forrás: Search Logistics
Az MI-algoritmusok, amelyek a felhasználók számára válogatják és személyre szabják a tartalmat, akaratlanul is hozzájárulhatnak a visszhangkamrák kialakulásához, ahol az egyének csak olyan információt kapnak, amelyek megfelelnek a meglévő meggyőződésüknek. Ez megerősítheti az előítéleteket, akadályozhatja a kritikus gondolkodást, és fogékonyabbá teheti az embereket a propagandára.
Mint ahogy a venezuelai és burkina fasói kormányok bizonyították, amelyek az elsők között használták a mesterséges intelligenciát propagandaeszközként, ez a csúcstechnológia potenciálisan még mélyebb bizalmatlanságba és nyugtalanságba taszíthatja az amúgy is ingatag közvéleményt.
Szemlézte: Chirico Valentin
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
