Hazánk egész történelme során komoly kihívásoknak volt kitéve, ennek egyik fontos oka földrajzi elhelyezkedésünk. Geográfiai szempontból nincsen okunk panaszra, hiszen egy hegyekkel védett, vízben gazdag, mezőgazdasági művelésre kiválóan alkalmas medencében lakunk a Kárpátok ölelésében, ahol mind a négy évszak megjelenik. Geopolitikailag azonban már árnyaltabb a kép hazánk elhelyezkedését illetően.
Rövidebb vagy hosszabb távú történelmünk során egyaránt megtapasztalhattuk azt, hogy mennyi feszültséggel és politikai konfliktussal jár az, hogy itt vagyunk Európa közepén egy ütközőzónában a kelet és a nyugat között. A történelmünk során ért minket fenyegetés Keletről és Nyugatról egyaránt, azonban a kultúránkat leghosszabb ideig formáló és legtöbb erőforrást, valamint energiát felemésztő fenyegetés délkeletről érkezett, az Oszmán birodalom felől. Az Iszlám első nagy hódítási hulláma a 7-8. században volt, azonban Európában ez főként csak az Ibériai félszigetet érintette. Az Oszmán birodalom megerősödésével azonban a 15. századtól kezdve új erőre kapott az iszlám hódítási törekvés és megkezdődött Európa ostromlása déli irányből. Talán nem túlzás azt mondani, hogy
több mint száz éven keresztül mi voltunk Európa védőbástyái, akik rengeteg áldozatot hoztak az egész kontinens védelméért.
A mai helyzet más. Nem hódító hadjárat zajlik az Iszlám kultúra terjesztése érdekében, de több probléma, mint például a túlnépesedés, gazdasági nehézségek és a polgárháborúk azt okozzák, hogy ismételten meg kell védenünk Európa zsidó-keresztény hagyományait. Ebben kénytelenek vagyunk vállalni a vezető szerepet, hiszen földrajzilag is a keletről Európába bevándorlók útjában vagyunk, de főként azért, mert
Európa többi országa egyelőre nem folytat olyan következetes migrációellenes politikát, mint a magyar kormányzat.
Természetesen fontos azt hangsúlyozni, hogy az illegális bevándorlás és a menedékkérők között fontos fogalmi és gyakorlati eltérés van. A kulturális hagyományok megőrzése szempontjából azonban ennél fontosabb különbség véleményem szerint bevándorló és bevándorló között az az, hogy mekkora hajlandóságot mutat az európai kultúrába való beilleszkedésre. Azt gondolom, hogy Magyarország számára a következő évtizedben az egyik fontos kihívás az, hogy tartsa a frontot a különböző migrációt támogató politikai törekvésekkel szemben, mint például az EU migrációs kvóta rendszere, valamint kezelje a déli határain lévő migrációs nyomást. Azért is mondom ezt, mert a déli határink irányából Európába vándorolni szándékozó emberek száma a jövőben nem valószínű, hogy nagy mértékben csökken, inkább ellenkezőleg. Ennek az okait már említettem, azonban fontos azt is kiemelni, hogy az egyre növekvő ivóvízhiány is növelni fogja az Európába igyekvők számát.
Ha kicsit alaposabban megfigyeljük a kibocsátó térségek népességszám alakulására vonatkozó adatokat, baljós kép tárul elénk. 2050-ig elővetítve Afganisztánból 60 milliós, Pakisztánból 300 milliós ország, Iránból 93 milliós, Irakból 81 milliós állam lehet, az ENSZ adatai alapján.
A muszlim világ lakossága majdnem az Európai Unió jelenlegi népességének megfelelő nagyságrenddel növekszik 2050-ig, nem számolva a szubszaharai régiót. Továbbá fontos adat a jövőben kalkulálható migrációs nyomást illetően az is, hogy az átlagéletkor ezekben a társadalmakban nagyon fiatal, Afganisztán 17 év, Irakban, Szudánban és Jemenben 19 év. Természetesen nem az az egyetlen útvonal melyen hazánk is fekszik a migráció szempontjából, hiszen több irányból érkeznek az iszlám világból Európába. Például a kelet és nyugat-mediterrán útvonalon, vagy a nyugat-afrikain és a közép-mediterránin. A hazánkat is érintő nyugat-balkáni útvonal az Európába vezető egyik fő csatorna. Az Európai Unióba érkezők 2015-ös rekordszámát követően néhány éven át folyamatosan csökkent az ezen útvonalat választó irreguláris migránsok száma, ez a szám azonban 2019 óta ismét növekszik.
A migráció természetesen nem csak kulturális, hanem biztonsági kihívás elé is állítja a nemzeteket. Gondolhatunk itt a terrorfenyegetettség növekedésére vagy az embercsempészet okozta biztonsági problémákra is.
2023 január és április között a nyugat-balkáni útvonal volt a második legaktívabb, több mint 22 500 illegális határátlépővel, bár a tavalyi évhez képest ez 21%-os csökkenést mutat, ezzel szemben a közép mediterrán útvonalon 292%-os növekedés tapasztalható a FRONTEX hivatalos oldalán szereplő adatok szerint. Ez is jól mutatja, hogy egyre inkább rendelkezik visszatartó erővel a déli határainkon megépített fizikai határzár is.
Fontos hangsúlyozni, hogy nem a legális menedékkérők azok, akik nem kívánatosak számunkra. Jól mutatja ezt az is, hogy az Ukrajnai háború kitörése óta milyen rengeteg ukrán menekültet fogadtunk be hazánkba, de akik az iszlám világból érkeznek ők is megkaphatják a menekült státuszt abban az esetben, ha az ehhez szükséges jogi körülmények adottak.
A megfelelő jogi szabályozás is kiforrta magát e kérdésben, ezért egyértelmű meghatározásokat ad a magyar és az EU-s jog arra, hogy ki milyen típusú bevándorlónak minősül és mi a megfelelő eljárás velük kapcsolatban. Az azonban az elkövetkezendő évtizedben talán még fontosabbá fog válni, hogy olyan politikát folytasson Magyarország, mely elsősorban azt a problémát igyekszik kezelni, ami a rendkívüli migrációs helyzetet kiváltja, azonban ehhez a többi EU tagország együttes fellépése szükséges. Egyelőre úgy tűnik, hogy magunkra maradtunk sok kérdésben a migrációval kapcsolatban, habár egyre több hozzánk hasonló hangot hallani Európa-szerte. Ezekben a kérdésekben azonban nem adhatjuk fel teljesen álláspontunkat, hiszen Európa hosszútávú jövője múlik azon, hogy egy fontos migrációs útvonalon fekvő olyan országként, amelynek a déli határa az EU külső határát is jelenti, megfelelő gátat tudunk-e szabni az egyre erősödő migrációs hullámoknak. Ez már csak azért is fontos lenne, mert – mint ahogyan az alábbi ábrán látszik – egy 2022-es kutatás szerint 108.4 millió ember világszerte menekültnek nyilvánított személy.
forrás: UNHCR GLOBAL TRENDS
Szemlézte: Béres Nikolett
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
