Már most a tavalyi év duplája a Görögországba érkező líbiai menedékkérők száma, miközben a lényegében két részre szakadt, polgárháború által sújtott országban a növekvő orosz befolyás is fokozza az Európát fenyegető biztonsági kockázatokat.
Az év kezdete óta csaknem 9000-en érkeztek Líbiából Kréta szigetére menedékért, többségük ráadásul a nyári turizmus szempontjából kiemelt időszak kezdetével, így Görögország három hónapra felfüggesztette a menedékkérelmek elbírálását, vészhelyzetként értékelve a kialakult állapotot. Csak az intézkedést megelőző héten kétezren vették célba Krétát, a menedékkérők “áradata” azonban - különösen a görög intézkedést követően - Olaszországot is fenyegeti.
A mediterrán uniós országok aggodalmaira Ursula von de Leyen is reagált, elismerve a Líbiából kiinduló illegális határátlépések jelentette problémát. Az Európai Bizottság elnöke levelében felkérte Magnus Brunner migrációs biztost, hogy a polgárháborúval sújtott országba utazva találkozzon mindkét, jelenleg az ország területét felügyelő hatósággal a kihívás megoldása érdekében.
Az immár több mint tíz éve polgárháború-dúlta országgal azonban nem lesz könnyű együttműködés.
Az arab-tavaszt és Moammer Kadhafi bukását követően ugyanis a hatalmas észak-afrikai ország lényegében két részre szakadt. A nyugati országrészt a korábbi fővárossal, Tripolival együtt uraló, az amerikaiak által elismert és támogatott nemzeti egységkormány ugyanis 2021-es fennállása óta nem volt képes megszilárdítani a hatalmát az ország egésze felett. A háborúból fakadó rendezetlen viszonyok között pedig elburjánzott az illegális embercsempészet, így más afrikai országokból is Líbián keresztül próbálnak Európába jutni a menedékre vagy a jobb életre vágyók tömegei.
Líbia nagyobb, keleti részén (kb. a kétharmadán) a korábban Kadhafi mellett is tevékenykedő, majd az Egyesült Államokba száműzött, és a polgárháború évei alatt visszatérő katonai parancsnok, Halifa Haftar az úr a Líbiai Nemzeti Hadsereg élén. Haftar sikeresen számolt le az iszlamistákkal, azonban sokkal inkább egy Kadhafiéhoz hasonló diktatórikus rendszert épít demokrácia helyett. Ráadásul a július elején hozzá érkező uniós biztost tárgyalások nélkül, még a bengázi repülőtéren delegációjával együtt, nem meghatározott jogsértésre hivatkozva “persona non grata”-nak nyilvánítva küldte vissza, amely rendkívül súlyos megalázásnak számít a diplomáciában. Eközben a tripoli egységkormány — amelyet az EU szintén nem ismert el — fogadta a küldötteket.
We just concluded our mission to Libya together with the Ministers responsible for migration from Greece, Italy and Malta.
— Magnus Brunner (@magnusbrunner) July 8, 2025
In Tripoli, we held in-depth discussions with Prime Minister Dbeibeh, Foreign Minister Al-Baour, Interior Minister Trabelsi, and Labour Minister Al-Abed. We… pic.twitter.com/NxYowK6tLt
A kihívás hatékony kezeléséhez és az embercsempészet megállításához azonban mindenképp szükség lenne az ország nagyobb részét ellenőrző Haftar segítségére. Egyesek szerint
a katonai vezető a migrációs nyomást kijátszva próbálja meg elérni, hogy az Unió végül hivatalosan is elismerje a kormányát.
Azonban nem a migráció az egyetlen probléma az instabil állammal. Az utóbbi időben ugyanis Oroszország jelentősen növelte a befolyását a Líbiában, különösen miután elveszítette a szíriai támaszpontját a mediterrán térségben. Korábban már tűntek fel fegyverek egy bengázi katonai parádén, az Agenzia Nova hírügynökség szerint pedig Moszkva egyenesen rakétákat telepítene az ország déli részére, ahonnan Európa is elérhető távolságba kerülne.
Egyes feltételezések szerint pedig Oroszország a migrációt is bevetheti hibridhadviselésként Európával szemben.
A Telegraph jelentése szerint az utóbbi időben feltűnően megnövekedett a Bengázi és Minszk közötti repülőjáratok száma, amely akár irreguláris migrációs áramlatot is jelezhet. Hasonló akcióra Fehéroroszország részéről már korábban is volt példa, részben figyelemelterelés céljával közvetlenül Oroszország 2022-es inváziója előtt. A migráció fegyverkénti bevetésére Marcus Brunner is figyelmeztetett.
A gyorsan fellépő, kiújult migrációs fenyegetés beárnyékolja a múlt hónapban megkötött angol-francia-német migrációs és védelmi együttműködés jelentőségét, amely jelentős siker lehetne a Brexit után ismét elmélyülő szövetség szempontjából. A megállapodás a migráció kezelése szempontjából is kiemelkedő, ugyanis lehetővé teszi a menedékkérők gyors visszaküldését, amennyiben nem felelnek meg a kritériumoknak.
Az afrikai helyzet azonban továbbra is megoldatlan, a görög lezárások miatt pedig a ténylegesen menedékre szorulók sem tudnak Európába jutni. Eközben az embercsempészet miatt rengeteg becsapott ember teszi kockára az életét értelmetlenül. Ahhoz, hogy a Líbia felől érkező migrációs nyomással sikeresen megküzdhessen, az Uniónak sokkal határozottabb fellépésre és valódi ütőképességre van szüksége, hogy a rendezetlen viszonyok ellenére ki tudjon alakítani az országgal egy hatékony együttműködést, amelyre más afrikai migrációs útvonalak kapcsán már legalább a számok szintjén vannak eredményes példák.
Szemlézte: Szigeti Eszter Virág
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
