2022. december 7-én a német hatóságok 25 embert tartóztattak le, akik vélhetően a német kormány megbuktatását tervezték. A nyilvánosságra került információk szerint az őrizetbe vett személyek a Reichsbürger szélsőjobboldali csoporthoz tartoztak, amely már 2016-ban felhívta magára a szövetségi elhárítás figyelmét, miután az egyik tag rendőrökre nyitott tüzet, amely támadásban hárman megsérültek, egy ember pedig meghalt. A következőkben a tervezett támadás által megvilágított trendeket vizsgáljuk a szélsőjobboldali extrémizmus viszonylatában.
A szélsőjobboldali terrorizmus nem tekinthető új jelenségnek sem a nyugat-európai, sem az észak-amerikai biztonsági környezetben. Annak ellenére, hogy az extrémizmus ezen ágának értelmezését legtöbbször a neonáci ideológiát képviselő csoportokra korlátozzák, számos más ág is megfigyelhető. Az EUROPOL éves jelentései
például megemlítik a SIEGE, illetve az egyéb fehér felsőbbrendűséget hirdető szubkultúrákat, illetve kiemelik az identitariánus mozgalmat is, amely szintén a rasszista ideológiákhoz sorolható. Ezen felül érdemes megemlíteni az INCEL (involuntary celibate – önkéntelen cölibátus) csoportokat is, amelyek főként a nőket állítják az ellenségképük központjába, ami általában párkapcsolati sikertelenségből ered.
Az elmúlt évek talán legismertebb szélsőjobboldalisággal párosított ága a QAnon (amelynek tagjai azt hiszik, hogy a világot pedofil, sátánimádó szexuális ragadozók egy csoportja irányítja), illetve egyéb mozgalmak (köztük a decemberben meghiúsított támadást szervező Reichsbürger) által képviselt államisággal szemben mutatott szkepticizmus.
Ezen csoportok az úgynevezett „deep state” ellen küzdenek, illetve elutasítják a demokratikus intézmények legitimitását, amely sok esetben párosul a jobboldali extrémizmus olyan elemeivel, mint az antiszemitizmus, a modernitás ellenzése, vagy a xenofóbia. A „deep state” vagy magyarul mélyállam arra utal, hogy a látható szervezeteken belül kialakul egyfajta árnyékhatalom, amely – az ezen elméletek hívői szerint – valójában irányítja az állam életének történéseit.
Az állami legitimitást megkérdőjelező mozgalmak előtérbe kerülése a szélsőjobboldali extrémizmusban azonban nem a véletlen műve.
A radikalizmus ezen fajtáját nagyfokú adaptivitás jellemzi, amely képes reagálni a környezetét érő változásokra, és kihasználni az azok által nyújtott előnyöket.
A 2015-2016-os években leginkább a xenofóbiával és iszlamofóbiával összekapcsolható rasszista, fehér felsőbbrendűséget hirdető ideológiák kerültek középpontba. 2015-ben az EUROPOL 9 szélsőjobboldali támadást jelentett, amely jelentős növekedést mutatott, legalábbis ahhoz képest, hogy 2014-ben nem került sor hasonló motivációjú akcióra.
Ez szorosan összefügg az ugyanebben az időben tetőző európai migrációs krízissel, valamint a párizsi, illetve brüsszeli célpontok ellen elkövetett, sok áldozatot követelő támadásokkal.
A következő krízist a 2020-as COVID-járvány jelentette, amely lehetőséget adott a mélyállammal kapcsolatos teóriák felvirágzására.
A vakcinákkal kapcsolatos szkepticizmus, illetve a válsággal kapcsolatos lezárások újabb összeesküvés-elméleteknek adtak teret, valamint nagyban befolyásolták az internet szerepét is a propaganda terjesztésében. Az Institute for Strategic Dialogue adatai szerint 2020 márciusában a koronavírussal kapcsolatos dezinformációt terjesztő csatornák közönsége 6000 profillal bővült csupán egy hónap alatt.
A legújabb válságot az orosz-ukrán háború 2022-es eszkalációja hozta el. Ezen a ponton fontos megemlíteni, hogy az orosz propaganda számos elemében rezonál a mélyállam teóriákkal. Ilyen például, hogy Ukrajnát egy illegitim, neonáci kormány irányítja, amely népirtást követ el a Donbaszban.
A decemberben meghiúsított támadás jelentőségét annak szofisztikáltsága, illetve tervezettsége adja.
Korábban, például a 2015 során elkövetett xenofób akciók esetében kimondható, hogy ezeket kisebb részletességgel készítették elő, valamint többnyire „magányos farkasok” vagy néhány fős csoportok voltak az elkövetők között, a célpontok pedig főként kisebb mecsetek voltak. Ezzel szemben a Reichsbürger által kitervelt akciót állami szervek ellen akarták elkövetni, amelyet a Kapitólium ostromához hasonlóan terveztek kivitelezni. Ez azért is lényeges, mert a január 6-i események során letartóztatottak 8%-át QAnon-hívők adták.
A federal jury on Friday began deliberating the fate of a QAnon believer who chased down U.S. Capitol Police Officer Eugene Goodman on Jan. 6. https://t.co/1qL83mRcf7
— NBC News (@NBCNews) September 24, 2022
Ezen felül a szervezettséget az is mutatja, hogy 11 szövetségi tartományban történtek letartóztatások, amelyek korábban közszolgálatot teljesítő személyeket is érintettek, valamint az AfD egyik alsóházi képviselőjét.
Összefoglalva tehát a Reichsbürger csoport meghiúsított támadása rámutat a szélsőjobboldali extrémizmus adaptivitására. A korábbi xenofób, antiszemita ideológiákkal párhuzamosan mára az államiság legitimitásával szembeni szkepticizmus vált ezen szélsőség fő vonulatává.
Írta: Szenes Eszter
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
