A korábbiakban már több ízben beszámoltunk a világban még ma is nagy méreteket öltő keresztényüldözésről, amely nemcsak Latin-Amerikában, hanem számos afrikai országban is tetten érhető. Jelen szemlénk ismét erről a témáról szól, ezúttal a La Gaceta de la Iberosfera magazin szemszögéből.
Manapság a keresztény vallás lett a világ legüldözöttebb vallása, hiszen több mint 360 millió hívőt ér attrocitás, diszkrimináció, illetve lesz agresszió áldozatai hite felvállalása miatt. A Nyugat pedig mindezen szenvedés felett szemet huny – emeli ki Javier Torres, a La Gaceta újságban megjelent cikk szerzője.
A Puertas Abiertas 2023-as keresztényüldözési beszámolóból továbbá az is kiderül, hogy Ázsián belül Észak-Koreában, Pakisztánban, Iránban és Afganisztánban, az afrikai kontinensen pedig Szomáliában, Jemenben, Eritreában, Líbiában és Nigériában éri a hívő közösséget a legtöbb, illetve a legsúlyosabb atrocitás.
Torres ugyanakkor kiemeli, a rendkívüli számadatok nem keltik fel a nyugati országok figyelmét, hiszen egyetlenegy kormány, NGO vagy akár más közösség nem emelte fel hangját ez ellen.
Magyarországon viszont teljesen más a helyzet: Orbán Viktor miniszterelnök felismerte a helyzet fontosságát, segítségnyújtás céljából pedig létrejött a többi között az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkárság, élén Azbej Tristan államtitkárral.
A média sem tulajdonít különösebb figyelmet a kritikus fontossággal bíró ügynek, más esetben azonban egész országokat képes pellengérre állítani, illetve felsorakoztatni hírességektől kezdve köztisztviselőket is egy bizonyos szlogen – például a Black Lives Matter – mögé - húzta alá a szerző.
A Nyugat pedig úgy tekinti sokadrangúnak a keresztényüldözést, hogy az napi szinten történik:
Kongóban például 72 keresztényt – köztük egy szerzetest – végzett ki az Iszlám Állam. Nigériában pedig minden évben 3000 hívő esik a vallásüldözés áldozatául.
A szerző szerint ez talán annak tudható be, hogy az olyan vezető hatalmak, mint Kína vagy India nem tolerálják a keresztény hit gyakorlását. Kínában például mesterséges intelligenciával figyelik a helyi templomokat, új szintre emelve így a digitális üldözés fogalmát – hangsúlyozza a már említett Puertas Abiertas felmérése. Indiában is hasonló a helyzet, hiszen az ország a 11. helyen áll a keresztényüldözés mértéke alapján. Gazdasági szuperhatalmakként azonban a világgazdaság főbb csomópontjait képzik, így az országok nagytöbbsége kereskedelmi kapcsolatokat igyekszik kiépíteni velük, ebből kifolyólag pedig a többi kormány – a baráti viszony fenntartása miatt – nem emel szót a keresztényüldözés ellen.
A spanyol kabinet nemrégiben fogadott el egy új törvényt – pontos név szerint Cooperación para el Desarrollo Sostenible y la Solidaridad Global, vagyis Együttműködés a fenntartható fejlődésért és a globális szolidaritásért – amelyben nem esik szó a már említett, számos országot érintő problémáról, viszont annál nagyobb szerepet kapnak az LMBTQ-jogok, vagy éppen a feminista mintára épülő női-férfi egyenlőség, amelyek szerintük hozzájárulnak egy sokszínűbb társadalom, illetve egy még toleránsabb, együttműködőbb Spanyolország kiépítéséhez.
Torres cikke végén rávilágít arra a tényre is, hogy a Sánchez-kormány továbbra sem tekinti prioritásnak – vagy legalább említésre méltó témának – a keresztényüldözést. Ez a többi között a 2021-ben n is megmutatkozott, amikor az afgán főváros tálib elfoglalása után egy kisebb afgán keresztény közösség a tálibok fogságába esett. A VOX megmentésükre egy petíciót indítványozott, melynek révén - mint súlyosan veszélyeztetett vallási kisebbség - menedékjogot kaptak volna Spanyolországban. A spanyol külügyminisztérium azonban nem adott semmilyen választ a kezdeményezésre.
Szemlézte: Nyilas Sára
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
