Blog

A progresszív kultúra, mint az új hidegháború globális stratégiája

Miközben a Biden-kormányzat számos külpolitikai hibát elkövetett 2021 januárja óta, több sikert is aratott. Intézetünk elnöke, John O’ Sullivan szerint Biden eredményeinek a hátterében egy új, ideológiai alapú megközelítés áll.

Miközben a Biden-kormányzat számos külpolitikai hibát elkövetett 2021 januárja óta, több sikert is aratott. Intézetünk elnöke, John O’ Sullivan szerint Biden eredményeinek a hátterében egy új, ideológiai alapú megközelítés áll.

Afganisztánban súlyos vereséget szenvedett Amerika, Ukrajnában viszont komoly sikereket ért el. A két eseménysornak számos egyedi eleme van, amelyek nem kapcsolódnak Amerika nagystratégiájához. Az azonban bizonyos, hogy míg az afganisztáni invázió az utolsó időszakban nélkülözte a nyugati közvélemény támogatását, az ukrajnai háború kirobbanása után a Nyugat túlnyomó része Kijev és Washington mögé állt, egyetértve Ukrajna erőteljes támogatásával.

John O’ Sullivan szerint a különbség elsősorban abban van, hogy a világ közvéleménye hogyan látta a két konfliktust. Míg Afganisztán az Egyesült Államok sajátos érdekének tűnt, Ukrajnát a Biden-kormányzat úgy mutatja fel, mint a „szabadságért” és a „demokráciáért” vívott küzdelmet. A lassan, de biztosan többséget szerző nyugati fősodor Amerikát alapvetően rasszista, szexista és homofób országnak látja. Ennek megfelelően nem tudja támogatni, amikor amerikai stratégiai érdekek megvédéséről van szó.

Azonban Ukrajna megvédése kapcsán Amerika nem a nemzeti érdeket hangoztatja, hanem a progresszívoknak kedves értékeket. Így képes maga mögé állítani a Nyugat hangadóit.

Úgy tűnik, Biden már 2021 végén elkezdte építeni ezt a külpolitikai megközelítést, amikor a Demokráciák Csúcstalálkozóján a tekintélyelvű államok és a demokráciák harcaként mutatta be a nemzetközi rendszert. Nem volt túlzottan következetes kategorizálás ez, hiszen – írja O’ Sullivan – Magyarország például kimaradt, míg számos megkérdőjelezhető demokratikus rendszerű ország ott ült az asztalnál. Biden elnöksége a választásokat korlátozó rezsimek helyett a választásokat kihasználó „populistákat” tette meg első számú ellenfeleként. A demokráciának pedig fontos kritériumává vált, hogy valójában nem a nemzeti választói akaratnak engedelmeskedő nemzetek fölötti fórumok, szervezetek szerepet kapjanak az adott ország működésében. Figyelmeztet: azzal, hogy nemcsak a választások megtartását, hanem bizonyos politikai oldalak – alapvetően a progresszív baloldal – érvényesülését tartja az igazi jogállam mércéjének, fontos határt lép át.

A Biden-kormányzat következetesen támogatja a progresszív értékeket is: a transzgender jogokat, a feminizmust és az „antirasszizmust”. Emiatt 2022 nyarának végén majdnem új szövetségesével, Svédországgal is szembekerült, amikor az amerikai külügyminisztérium rossz néven vette a kiskorúak genderterápiájának korlátozását a skandináv országban.

John O’ Sullivan gondolataihoz hozzátehetjük Odd Arne Westad 2003-as véleményét, amely szerint

a 20. század nemzetközi kapcsolatainak története valójában arról szólt, hogy a világ megpróbálta korlátok közé szorítani Amerika és a szovjetek/oroszok világmegváltó célokat kitűző, határokat és nemzeti szuverenitást nem ismerő politikáját.

Biden progresszív stratégiájának és az ukrajnai háborúnak a fényében – anélkül, hogy a kettőt egyenlően súlyosnak tekintenénk – azt mondhatjuk, hogy ez nem sikerült. Washington és Moszkva továbbra is könnyedén veszi félvállról a nemzetközi normákat, ha éppen azt kívánja érdeke. Moszkva ezt nyílt katonai agresszióval teszi, Washington pedig ideológiai normák megszabásával, amelyek segítségével nemzetközi támogatást szerez hatalmi törekvéseinek.

Fontos megjegyeznünk továbbá, azok a folyamatok, amelyeket O’Sullivan most Európa kapcsán aggasztónak lát, Latin-Amerikában már több mint száz éve érvényesülnek. No, nem a woke ideológia kötelező jellegéről van szó, hanem arról, hogy Amerika ideológiákba burkolja hatalmi céljait, és ezt az egyetemes értékek nevében rákényszeríti más államokra. Legyen szó külkereskedelmi szabályokról, választási eredmények értelmezéséről, vagy éppen drogpolitikáról, Amerika gyengébbik felén mindig a nagy északi angolszász országé volt az utolsó szó, az emberiség javának és a pozitív értékeknek a nevében. Európa – és különösen Kelet-Közép-Európa – most pontosan ezt tapasztalja meg, más köntösbe bújtatva.

Szemlézte: Farkas Dániel

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon

Ossza meg másokkal is: