Az elmúlt évtizedekben egyre erőteljesebben jelentek meg a klímakatasztrófára és a környezetvédelem fontosságára összpontosító “zöld” klímaaktivista csoportok. Bár a környezetvédelem kétségkívül fontos és nemes cél, az azt hangsúlyozó csoportok tevékenysége az utóbbi években nem kevés aggodalomra adott okot. Úgy tűnik, hogy az egyre szélsőségesebb akciókat végrehajtó csoportok a társadalom egyre szűkebb rétegeit tudják megszólítani.
A klímaaktivizmus a XX. században felismert globális veszély kapcsán született meg: az iparosodással az emberi tevékenység által előidézett környezetszennyezés sokszorosára nőtt, a Föld lakossága pedig megtöbbszöröződött.
Ez önmagában is drasztikusan megnövelte volna a kibocsátott káros anyagok mennyiségét, ám a környezettudatosság sokáig nem játszott szerepet sem a fejlett, sem pedig a fejlődő országokban. Ezen a ponton jelentek meg a klímaaktivisták:
ahogy nevük is mutatja, gyakran szerveznek figyelemfelkeltő akciókat annak érdekében, hogy széles tömegek figyelmét hívják fel a fent említett problémára.
A mozgalmak kezdetben békések voltak, ám az ismertség növekedésével egyre több emberhez jutottak el, egyre merészebb vállalássá vált egy klímatüntetés. Kezdetben rongálások ugyan nem voltak jellemzőek, mára azonban sajnos rendkívül gyakoriakká váltak.
A zöld mozgalmak nagyjából akkor értek el globális ismertséget, amikor Greta Thunberg a klímaaktivisták arcává vált. Azt követően számos belföldi és nemzetközi akcióra került sor, mint például a Thunberg nevével fémjelzett Fridays for Future projekt, amelyek komoly (akár milliós) követőtáborra tettek szert.
A klímaaktivizmus a hatalmas érdeklődés és a heves tüntetések egyre gyarapodó száma ellenére nem ért el kiemelkedő eredményeket. Bár egyre többen kezdenek el foglalkozni az éghajlatváltozással, környezetvédelemmel, karbonsemlegességgel, a látványos áttörések még váratnak magukra.
A klímaaktivisták által kitűzött célok, csakúgy, mint a nemzetközi környezetvédelmi szerződések, önmagukban nem elegendőek ahhoz, hogy változást érjenek el.
Fontos megemlíteni azt is, hogy a klasszikus értelmében vett klímaaktivizmus nem feltétlenül dolgozik effektív eszközökkel. Habár a tüntetések hatalmas médiafigyelmet és felháborodást generálnak, a klímaaktivizmus épp ezáltal válik egyre inkább trend jellegű mozgalommá egy effektív és célratörő zöldmozgalommal szemben. Mára a zöld életmód divattá, a klímaaktivizmus pedig egyfajta ezzel járó kiegészítővé változott. A klímatüntetők a hatalmas médiafigyelmet és a közösségi média által nyújtott újszerű lehetőségeket kihasználva széles tömegeket képesek megszólítani és az akcióikba bevonni. Főképp a fiatal, 25 év alatti generáció köreiben jellemző nagymértékű együttérzés és szolidaritásvállalás, a többi között ezzel is magyarázhatóak az extrémebbnél extrémebb ötletek, amelyekkel a klímatüntetéseken találkozhatunk. A fiatalok köreiben népszerűsített rendezvények keretein belül például festményeket vagy más értéktárgyakat mocskolnak be, de az sem egyedi eset ha a tüntetők kisebb csoportja odaragasztja vagy bebetonozza magát a demonstráció helyszínére.
Activists with @JustStop_Oil have thrown tomato soup on Van Gogh’s Sunflowers at the national Gallery and glued themselves to the wall. pic.twitter.com/M8YP1LPTOU
— Damien Gayle (@damiengayle) October 14, 2022
Az elsőre esetleg komikusnak tűnő eseménysorok ugyan jelentéktelennek tűnhetnek, hiszen mindeddig nem értek el velük számottevő változásokat, ám a mögöttük meghúzódó kevésbé látványos folyamatok sajnos annál nagyobb problémát jelentenek.
Alapvetően megkérdőjelezhető például a fiatalok egyre nagyobb mérétkben való bevonása az ilyen törvényellenes és erőszakos demonstrációkba, hiszen a klímavédelem mára alapvetően befolyásolja a politikai döntéshozatal folyamatait. Ezen felül a klímaaktivizmus egy más aspektusa is jelentős hatást gyakorol a fiatal generációkra. Az úgynevezett “klímaszorongás” mára egy ismert és gyakori fogalom a pszichológusok körében, akik arról számolnak be, hogy
a fiatalok jelentős hányadánál jelentkeznek depresszió vagy szorongás tünetei, melynek hátterében legtöbbször az éghajlatváltozás okozta pánik áll.
A bolygónk jövője miatti félelem tehát jól láthatóan nem csak pozitív irányba befolyásolhatja generációnkat és ehhez elsősorban a klímaaktivizmus egyre extrémebb formái is hozzájárulnak. Mind a zöldmozgalmakra irányuló médiafigyelmet, mind pedig az ezzel kapcsolatos trendeket érdemes tehát figyelemmel követni, ám fontos, hogy igyekezzünk felfedezni a mozgalom negatív aspektusait is. Bolygónk védelme valóban fontos és mindenekelőtt közös ügyünk, ám nem válhat trendek és véleménybuborékok áldozatává.
Szemlézte: Ferencz Attila Norbert
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
