2022. február 24-ét követően a Nyugat szankciók tömegével válaszolt Oroszország ukrajnai inváziójára. Ennek gazdasági hatásai nem kerülik el az Északi-sarkkörön belül fekvő régiókat sem, ahol a Nyugat és Oroszország határai szintén találkoznak - írja a Royal United Services Institute.
Az Északi-Sark vidékével kapcsolatosan elsősorban a Nyugat és Oroszország helyi együttműködésének hálózatai szakadtak meg az orosz agresszió megkezdődése után. A térség legfontosabb fóruma a Sarkvidéki Tanács, amelynek 8 tagját Oroszország, az USA, Kanada, a négy skandináv ország és Izland adja. Mivel a soros elnök éppen Oroszország, a többi hét tag bejelentette, hogy határozatlan ideig beszünteti szerepvállalását a fórumban. A RUSI szerint ez persze csak 2023 januárjáig tart, amikor Norvégia átveszi az elnökséget a szervezetben, s így ismét a Nyugat irányíthatja a fórumot.
Ezen felül számos nyugati cég kivonulása is elkezdődött a terület oroszok ellenőrizte részéről. A régió sajátos adottságainak megfelelően ezek a cégek eddig az energiaszektorban tevékenykedtek, az orosz partvidék közelében fekvő szénhidrogénmezők kitermelésébe fektetve. Persze nem minden cég hagyta el a területet, a francia TotalEnergies például a háború előtti ügymenetet folytatja. A konfliktus elhúzódása esetén azonban várható a nyugati gazdasági érdekeltségek további leépítése. És természetesen megindult a nyugati katonai erődemonstráció a régióban, tovább élezve a kapcsolatokat.
The Arctic is a region of strategic importance to Canada & the US. Deterrence through @NORADCommand readiness operations like #NobleDefender ensures the North remains a space free of conflict. #StrongerTogether #ArcticSecurity https://t.co/aVhOAJd6vy
— General / Général Wayne Eyre (@CDS_Canada_CEMD) March 16, 2022
A RUSI elemzői szerint ez, miközben az oroszok helyzetét is megnehezítheti, a Nyugat térségbeli súlyvesztéséhez vezethet. Nem is feltétlenül arról van szó, hogy a Nyugat helyét egyszerűen Kína veszi át, nagy befektetési kedvével és forrásaival. Sokkal érdekesebbek a dél-ázsiai és közel-keleti országok szándékai. Indiának stratégiailag és gazdaságilag is fontos minél több orosz érdekeltség megszerzése. Egyfelől Kína mozgásterét így is igyekszik korlátozni, másfelől pedig
a dél-ázsiai országot érdekli egy észak-déli kereskedelmi folyosó kialakítása mind szárazföldön, mind vízen Oroszország északi területeivel.
A globális felmelegedés miatt a tengeri út is egyre reálisabbnak látszik, és hosszú távon életképesebbnek a közép-ázsiai, Indiával ellenséges országokon (Pakisztán vagy Kína) áthaladó szárazföldi útvonalnál.
Az egész dél-ázsiai régiónak érdeke a helyi energiaforrásokhoz való hozzáférés. Persze még nem világos, hogy megéri-e majd ezeket nagy volumenben kitermelni, de mindenképpen fontos tájékozódnia Indiának és szomszédainak az új lehetőségekről. Banglades gázigénye például a következő harminc évben az előrejelzések szerint kilencszeresére nőhet. Ennek az óriási igénynek a kielégítésére alkalmasak lehetnének az orosz gázmezők is, amelyek termékét cseppfolyós formában, hajón szállítanák délre. Egyelőre Oroszország az arktiszi szénhidrogén-kitermelés „koronázatlan királya”, így logikus is hozzá fordulni. A helyi olaj- és gáztermelésnek 90%-a orosz kutakból jön jelenleg.
Norway and Russia are pushing for new oil and gas operations in the Arctic, despite operating fields being enough to see the world through to net zero by mid-century, reports @nichferris: https://t.co/cw1gv5Xh0j pic.twitter.com/BJ72khymI2
— Energy Monitor (@EnergyMonitorAI) March 21, 2022
Mind a fogadó országok, mind az ennek a kereskedelemnek a hasznából részesülni kívánók igyekeznek kivenni mindebből a részüket. Az elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy az Északi-sarkvidék iránt leginkább érdeklődő, fizetőképes három ázsiai szereplő – Kína, India és az Egyesült Arab Emírségek – tartózkodtak, amikor az orosz agresszió ENSZ közgyűlésben történő elítéléséről volt voksolás 2022. február 25-én.
A dél-ázsiai országok különvéleménye az orosz-ukrán konfliktusban egy sajátos, harmadik pólus felbukkanását jelzi a világpolitikában.
Az Északi-sark kérdésköre egy újabb területe annak, hogy megmutathassák sajátos érdekeiket, és akár a kivonuló Nyugat kárára érvényesíthessék azokat. Jó kérdés, hogy kitörési kísérletük sikeres lesz-e, képesek lehetnek-e kiváltani a nyugati tőkét és gazdasági részvételt. Ezenkívül továbbra is érdemes figyelemmel kísérni a korlátozásukra indított nyugati kísérleteket, amelyek jelzik majd, hogy a Nyugat mennyire képes még globálisan érvényesíteni akaratát.
Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.
Szemlézte: Farkas Dániel
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!