A tavalyi átmeneti elhidegülés után úgy tűnik, normalizálódtak a brit-kínai kapcsolatok, miután Philip Hammond pénzügyminiszter azok további megerősítésének szükségességéről beszélt Pekingben az „Egy övezet, egy út” elnevezésű nemzetközi konferencián.
Olyan vezetők jelenléte mellett zajlott le a Pekingben megrendezett, Kína és Európa közötti kereskedelmet erősíteni kívánó nemzetközi konferencia, mint Vlagyimir Putyin vagy Recep Tayyip Erdogan. A Hszi Csin-ping által életre hívott, sokak által csak Új Selyemútként emlegetett kereskedelmi együttműködés szerepe az angolok részéről a Brexitre való felkészülés részeként értékelődött fel, így nem meglepő, hogy Pekingben Nagy-Britannia is képviseltette magát.
A fórumon Philip Hammond pénzügyminiszter támogatásáról biztosította a legalább 1 trillió dollár értékű „Egy övezet, egy út” elnevezésű kínai projektet, melyben 65 ország vesz részt, a világ GDP–állományának 29%–át kitéve. „Nagy-Britannia, amely ennek az övezetnek és útnak a nyugati végén fekszik, természetesen e törekvés támogatója” – nyilatkozta Hammond, aki egyúttal hozzátette, hogy országának fő törekvése a kereskedelem erősítése, melyben Kína már évszázadok óta remek partnernek bizonyul.
A szoros kínai kapcsolat szerepe különösen megnőtt a Brexit-népszavazás óta, amely komoly gazdasági bizonytalanságot okozott az országban. Az Egyesült Királyság, tudván, hogy hamarosan elhagyja az Európai Uniót, nyitott kereskedelmi partnereket keres a kilépés utáni időkre, így Kínával is törekszik a szorosabb együttműködésre. Ezt hangsúlyozta a pénzügyminiszter is, aki az új szabadkereskedelmi egyezmények nyélbe ütése mellett hagyományos európai partnereivel is jó viszonyt kíván ápolni.
A kínai fél is nyitott a britekkel való kapcsolat erősítésére: miközben Peking folyamatosan az európai integráció erősítése mellett állt ki, arról nyilatkozott, hogy Nagy–Britannia kilépése az Unióból nem lesz negatív hatással a két ország egyébként hagyományosan jó viszonyára. A brit-kínai kapcsolatok David Cameron miniszterelnöksége alatt élték fénykorukat, majd Theresa May hatalomra kerülésével egy időre elhidegültek, mivel az új miniszterelnök kivizsgáltatta a kínai támogatással létrejövő Hickley Point-i atomerőmű építését. Időközben azonban a beruházás zöld utat kapott, emellett Hammond jelentős erőfeszítéseket tesz a kereskedelem fellendítése érdekében: azóta úgy tűnik, minden visszatért a régi kerékvágásba.
Amellett, hogy sokan üdvözölték az Egyesült Királyság hozzájárulását a többoldalú kereskedelem élénkítéséhez, az „Egy övezet, egy út” kezdeményezést számos kritika is érte. A bírálók szerint ezzel Kína csak saját törekvéseit szeretné ráerőltetni az érintett országokra. Ráadásul a projektnek óriási költségei vannak, mely adósságba dönti és gúzsba köti a résztvevők kezét. Így vélekedik például India, akinek az Új Selyemút már csak stratégiai okokból is szúrja a szemét.
Hszi Csin-ping erre reagálva hangsúlyozta, hogy nem szeretne az „ellenfelek közötti geopolitikai játszmákkal” foglalkozni, egyúttal kifejtette, hogy országa nem kíván beavatkozni a kezdeményezésben résztvevő országok belügyeibe, ahogyan saját társadalmi rendszerüket, nézeteiket és fejlődési modelljüket sem fogja exportálni.
A kínai vezető érdemeit a két kontinens összekötésében egyébiránt Hammond is dicsérte, míg a londoni kínai nagykövet szerint a brit kormány kitűnő helyzetben van ahhoz, hogy kiaknázza az Új Selyemútban rejlő gazdasági lehetőségeket. A Brexit utáni időkre készülve tehát nem is akármilyen kereskedelmi partnert talált Nagy-Britannia, hiszen a jelek szerint a világ második legnagyobb gazdaságát is maga mellett tudhatja.
Szemlézte: Illés Gergő
