Az Oroszországi Föderáció az utóbbi másfél évben korábban kisebb jelentőségű együttműködések felélesztésére kényszerült, hiszen a háború következtében rá irányuló szankciók jelentősen szűkítették az orosz diplomácia mozgásterét. Ahogy korábban is írtunk róla, Moszkva előtérbe helyezte az együttműködést az Iráni Iszlám Köztársasággal, valamint az észak-koreai - orosz kapcsolatok is eseménydússá váltak az elmúlt hónapokban. Mindez azonban nem csak a Föderáció geopolitikai pozíciójának átalakulását vonhatja maga után, de a nemzetközi rendszer hatalmi architektúrájának változását is, ami magába foglalhatja a „szankcionáltak tengelyének” kialakulását. Hanna Notte, a James Martin Center for Nonproliferation Studies programigazgatója, valamint a Center for Strategic and International Studies vendégkutatója a Foreign Affairs hasábjain járta körbe a témát.
Amint az Oroszországi Föderáció ukrajnai háborúja elhúzódó, mindkét oldalon nagyszámú áldozatot követelő konfliktussá alakul, Moszkvának szembe kell néznie a ténnyel, hogy a nyugati hadszíntér műveletei a vártnál több erőforrás befektetését követelik. Ennek ellenére Oroszország nemzetközi jelenléte nem tört meg teljesen, csupán a súlypont került át a glóbusz más térségeire. Ezt mutatják például a Vietnámmal kötött, a védelmi szektort érintő titkos ügyletek (https://www.nytimes.com/2023/09/09/world/asia/vietnam-russia-arms-deal.html), vagy éppen a továbbra is oroszok (különösképp a Wagner megmaradt egységei) által használt bázisok Szíria és Líbia területén.
Bár a Moszkva ellen bevezetett nemzetközi szankciók - ideértve mind a hadiipart, mind a gazdasági szektort érintő intézkedéseket – összességében képesek voltak stagnálásra kényszeríteni az orosz gazdaságot, egyes területeken a Kremlnek – kibúvókkal ugyan – de sikerült elhárítania a negatív gazdasági hatásokat.
Ilyen például a hadiipar területe: a kifinomult és drága fegyverrendszerek területén kifejezetten hatékonynak bizonyultak a szankciók, azonban az olcsóbb eszközök esetében ez kevéssé igaz. Ezt példázza, hogy a Föderáció számos vadászrepülőgépet értékesített Mianmar irányába, valamint az afrikai kontinens több országa – a többi között Mali – számos helikoptert vásárolt Moszkvától.
A kisebb ügyletekkel párhuzamosan Notte az Iránnal, valamint Észak-Koreával folytatott kapcsolatépítést tartja leginkább kiemelendőnek, hiszen előbbi regionális nagyhatalom, utóbbi pedig nukleáris robbanóeszközökkel rendelkezik. Moszkva és Teherán kapcsolatait nagyban befolyásolják az utóbbi által biztosított, hadszíntéren alkalmazott drónok, azonban – Notte szerint - nem elképzelhetetlen, hogy Irán más eszközökkel is fogja támogatni az oroszokat. Ehhez hasonló a Phenjannal való együttműködés, hiszen a Kim-rezsim lőszerrel és rakétákkal látja el az orosz erőket, míg Moszkva fejlett tengeralattjáró-, valamint műhold-technológiákat bocsát Észak-Korea rendelkezésére.
A Kreml által kialakított együttműködések – bár rövidtávon hasznosnak bizonyulnak mindkét fél számára – hosszútávon a nyugatellenességre alapulnak.
Notte szerint ez az összetartó erő képes lehet egy olyan együttműködési csoport kialakulását indukálni, amely az egyes államok hatalmának és befolyásának aggregálásával komoly kihívást jelenthet a nyugati szövetségesek számára.
Ez különösen akkor fordulhat elő, ha Oroszország legjelentősebb szövetségeseit – Iránt és Észak-Koreát – olyan technológiai fejlesztésekkel is támogatná, mint a nagy hatótávolságú rakéták, hiszen ezek lényegében átalakíthatnák az adott térségek dinamikáját. Ezt tovább tetézheti, amennyiben a Kínai Népköztársaság is hajlandó volna támogatni az oroszok kisebb szövetségeseit, hiszen ez egyfajta munkamegosztást is eredményezhet Peking és Moszkva között.
Notte a „szankcionáltak tengelyére” Washington szövetségeinek megerősítésében látja a megoldást, amely folyamatos figyelmet igényel. Ennek ellenére kérdéses, hogy az Amerikai Egyesült Államok által dominált Nyugat miként fogja kezelni az Oroszország köré csoportosuló, szankció alá vont államok együttműködését, amennyiben ez a jövőben megvalósul.
Szemlézte: Szenes Eszter
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon