Blog

A Talibán kilátástalanná teszi az afgán gyerekek jövőjét

Az afganisztáni kivonulás utáni tálib hatalomátvétellel nem csak az ország demokratikus jövője omlott össze, de azoké a gyerekeké is, akik itt jártak iskolába. Az oktatási „reform” azonban nem csak a lányok tanulmányait lehetetleníti el, de azon fiúkét is, akik nem a Talibán tagjaként képzelték el a…

Az afganisztáni kivonulás utáni tálib hatalomátvétellel nem csak az ország demokratikus jövője omlott össze, de azoké a gyerekeké is, akik itt jártak iskolába. Az oktatási „reform” azonban nem csak a lányok tanulmányait lehetetleníti el, de azon fiúkét is, akik nem a Talibán tagjaként képzelték el a jövőjüket. A tálib tantervről és az oktatási rendszer romba döntésének veszélyeiről Dr. Lauryn Oates írt a The Diplomat hasábjain, aki 2003 óta dolgozott a nők oktatását előmozdító programokon Afganisztánban.

2022. december 20-án kerültek napvilágra az első hírek arról, hogy a Talibán teljesen betiltotta az egyetemi tanulmányokat a nők számára. Ez nem csupán az országban, de a nemzetközi színtéren is hatalmas felháborodást váltott ki, hiszen mindeddig – annak ellenére, hogy a középfokú oktatást már korábban betiltották – az egyetemi tanulmányokat „csupán” bizonyos korlátozások érték. 

A nők kizárása a felsőoktatásból szerves része a Talibán „oktatáspolitikájának”, amely igyekszik leépíteni az oktatási rendszert, azaz oly módon átalakítani azt, hogy a fiatalabb generáció kizárólag a tálib ideológiával találkozzon az iskolapadban. A vezetés által kidolgozott központi tanterv is ezt a célt szolgálja.

A dokumentum szerint a korábbi oktatási rendszert a kabuli „bábkormány” hozta létre, illetve zsidó és nem-vallásos kormányok finanszírozták. Az új tanterv elrendeli bizonyos tantárgyak megszüntetését, valamint az élőlényeket ábrázoló képek tankönyvekből való eltávolítását is. Az ideológiai nevelés érdekében betiltja a demokrácia vagy az emberi jogok pozitív konnotációját, a béke vagy az oktatás fontosságának, illetve a „nyugat” minden termékének (például a rádió, a fogamzásgátlás vagy éppen a politikai választások) említését. Ezen felül betiltottak minden ünnepet, többek között a születésnapokat is.

A tálib tanterv legfontosabb és egyetlen célja a fiatalok, főként a fiatal fiúk ideológiai nevelése.

Ennek érdekében ebben kizárólag a vezetés történelemértelmezése és narratívái kaphatnak helyet, ide értve a dzsihád népszerűsítését. A fiatalok részletes és átfogó oktatást kapnak a tálib dzsihádnarratívákról, valamint az ezzel kapcsolatos sharía jogról is: például arról, hogy mikor, milyen céllal lehet muszlimokat is megölni a dzsihád során.

Az oktatási rendszerhez való ilyenfajta hozzáállás már a tálibok 1996 és 2001 közötti uralma alatt is megmutatkozott. Ebben az időszakban még a mainál is rosszabb állapotban volt az afganisztáni oktatási rendszer, hiszen tényleges iskolák helyett különösen alulfinanszírozott, a középkori iszlám világra jellemző madraszákba küldték a gyerekeket, ahol tanárok helyett mollák tanítottak, akik sokszor erőszakos eszközöket használtak a neveléshez, többek között például szexuális bántalmazást.

Az oktatás átpolitizálása azonban nem csak a gyerekek jövőjére veszélyes, de a régió biztonságára is. Tekintve, hogy az új afgán tanterv nem ad valóban használható tudást, a gyerekeket megfosztják attól, hogy hasznos tagjai lehessenek egy modern társadalomnak.

Ez a kilátástalanság sarokba szorítja a fiatal generációt, amiből az egyetlen kiutat a Talibánba való belépés jelentheti. Az oktatási rendszer leépítése tehát elősegíti a radikalizációt és a tálib hatalom fennmaradását.

De mit tehet a nemzetközi közösség az afganisztáni fiatalok jövőjéért? Oates szerint a megoldást a Talibán megkerülése jelentheti. Elsősorban érdemes megfontolni az országból menekülő fiatalok anyagi, illetve lehetőségekkel való támogatását. Sok esetben a menekülteket befogadó országok nem helyeznek elég nagy hangsúlyt az oktatásra, azonban ezen változtatni kell, hiszen a ma külföldön tanuló afgánok lehetnek a tálib hatalom utáni Afganisztán vezetői. Emellett meg kell fontolni az állami iskolarendszeren kívüli alternatív lehetőségek létrehozását és finanszírozását is.

Összefoglalva tehát a tálib „oktatáspolitika” teljes mértékben ellehetetleníti a fiatal afgánok előrelépését, ami komoly biztonsági kockázatokat is magában hordoz. A helyzet megoldásához azonban a nemzetközi közösség összehangolt és pénzügyi forrásokat nem sajnáló összefogására van szükség.

Szemlézte: Szenes Eszter

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon