Az afganisztáni kivonulás utáni tálib hatalomátvétellel nem csak az ország demokratikus jövője omlott össze, de azoké a gyerekeké is, akik itt jártak iskolába. Az oktatási „reform” azonban nem csak a lányok tanulmányait lehetetleníti el, de azon fiúkét is, akik nem a Talibán tagjaként képzelték el a jövőjüket. A tálib tantervről és az oktatási rendszer romba döntésének veszélyeiről Dr. Lauryn Oates írt a The Diplomat hasábjain, aki 2003 óta dolgozott a nők oktatását előmozdító programokon Afganisztánban.
2022. december 20-án kerültek napvilágra az első hírek arról, hogy a Talibán teljesen betiltotta az egyetemi tanulmányokat a nők számára. Ez nem csupán az országban, de a nemzetközi színtéren is hatalmas felháborodást váltott ki, hiszen mindeddig – annak ellenére, hogy a középfokú oktatást már korábban betiltották – az egyetemi tanulmányokat „csupán” bizonyos korlátozások érték.
BREAKING: The Taliban have banned women from universities.
— Human Rights Watch (@hrw) December 20, 2022
This is a shameful decision that violates the right to education for women and girls in Afghanistan. The Taliban are making it clear every day that they don't respect the fundamental rights of Afghans, especially women. pic.twitter.com/Ydf13rvsbF
A nők kizárása a felsőoktatásból szerves része a Talibán „oktatáspolitikájának”, amely igyekszik leépíteni az oktatási rendszert, azaz oly módon átalakítani azt, hogy a fiatalabb generáció kizárólag a tálib ideológiával találkozzon az iskolapadban. A vezetés által kidolgozott központi tanterv is ezt a célt szolgálja.
A dokumentum szerint a korábbi oktatási rendszert a kabuli „bábkormány” hozta létre, illetve zsidó és nem-vallásos kormányok finanszírozták. Az új tanterv elrendeli bizonyos tantárgyak megszüntetését, valamint az élőlényeket ábrázoló képek tankönyvekből való eltávolítását is. Az ideológiai nevelés érdekében betiltja a demokrácia vagy az emberi jogok pozitív konnotációját, a béke vagy az oktatás fontosságának, illetve a „nyugat” minden termékének (például a rádió, a fogamzásgátlás vagy éppen a politikai választások) említését. Ezen felül betiltottak minden ünnepet, többek között a születésnapokat is.
A tálib tanterv legfontosabb és egyetlen célja a fiatalok, főként a fiatal fiúk ideológiai nevelése.
Ennek érdekében ebben kizárólag a vezetés történelemértelmezése és narratívái kaphatnak helyet, ide értve a dzsihád népszerűsítését. A fiatalok részletes és átfogó oktatást kapnak a tálib dzsihádnarratívákról, valamint az ezzel kapcsolatos sharía jogról is: például arról, hogy mikor, milyen céllal lehet muszlimokat is megölni a dzsihád során.
Az oktatási rendszerhez való ilyenfajta hozzáállás már a tálibok 1996 és 2001 közötti uralma alatt is megmutatkozott. Ebben az időszakban még a mainál is rosszabb állapotban volt az afganisztáni oktatási rendszer, hiszen tényleges iskolák helyett különösen alulfinanszírozott, a középkori iszlám világra jellemző madraszákba küldték a gyerekeket, ahol tanárok helyett mollák tanítottak, akik sokszor erőszakos eszközöket használtak a neveléshez, többek között például szexuális bántalmazást.
Az oktatás átpolitizálása azonban nem csak a gyerekek jövőjére veszélyes, de a régió biztonságára is. Tekintve, hogy az új afgán tanterv nem ad valóban használható tudást, a gyerekeket megfosztják attól, hogy hasznos tagjai lehessenek egy modern társadalomnak.
Ez a kilátástalanság sarokba szorítja a fiatal generációt, amiből az egyetlen kiutat a Talibánba való belépés jelentheti. Az oktatási rendszer leépítése tehát elősegíti a radikalizációt és a tálib hatalom fennmaradását.
De mit tehet a nemzetközi közösség az afganisztáni fiatalok jövőjéért? Oates szerint a megoldást a Talibán megkerülése jelentheti. Elsősorban érdemes megfontolni az országból menekülő fiatalok anyagi, illetve lehetőségekkel való támogatását. Sok esetben a menekülteket befogadó országok nem helyeznek elég nagy hangsúlyt az oktatásra, azonban ezen változtatni kell, hiszen a ma külföldön tanuló afgánok lehetnek a tálib hatalom utáni Afganisztán vezetői. Emellett meg kell fontolni az állami iskolarendszeren kívüli alternatív lehetőségek létrehozását és finanszírozását is.
Összefoglalva tehát a tálib „oktatáspolitika” teljes mértékben ellehetetleníti a fiatal afgánok előrelépését, ami komoly biztonsági kockázatokat is magában hordoz. A helyzet megoldásához azonban a nemzetközi közösség összehangolt és pénzügyi forrásokat nem sajnáló összefogására van szükség.
Szemlézte: Szenes Eszter
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon