A felkelők visszaszorítják a demoralizált afgán hadsereget és végül mindennek a civilek fizetik az árát – olvashatjuk a lényegretörő kezdő sorokat az Economist cikkében.
Hat héten belül az utolsó Afganisztánban tartózkodó amerikai katonai is elhagyja az országot (650 katona fog maradni a nagykövetség és a repülőtér védelmének érdekében). Húsz év amerikai jelenlét után a csapatok kivonása hatalmi vákuumot okozott, és az erőszak fokozódásához vezetett. Az ENSZ július 26-án közzétett adatai szerint az országban
a fegyveres konfliktusokból származó polgári áldozatok közel 50% -kal nőttek az első félévben az egy évvel korábbi adatokhoz képest.
Azaz, az erőszak mértéke megközelíti azt a szintet, amely még az előtt volt, hogy az amerikai diplomaták 2019-ben megkezdték volna a tárgyalásokat a tálibokkal.
Forrás: The Economist
A halálesetek és sérülések száma is szaporodott, mivel a tálibok különösen véres műveleteket indítottak az újabb területek elfoglalására. Ahogy az amerikai erők visszavonultak és a harcot az afgán hadseregre bízták, az elmúlt hetekben országszerte tucatnyi körzet esett el. Bár a megszerzett terület nagy része vidéki jellegű, a tálibok elfoglalták Spin Boldakot, Kandahar tartomány Pakisztánnal szomszédos fontos határátkelőhelyét (lásd a térképet). A Long War Journal amerikai honlap adatai szerint
az ország 407 kerületének 55%-át a tálibok uralják, szemben a június közepi 26 százalékkal.
(lásd a jobb oldali diagramot). Ennek eredményeként az ENSZ jelentése szerint a május 1. óta eltelt két hónapban majdnem annyi polgári áldozat lett, mint azt megelőző négy hónapban, és ezen civil áldozatok mintegy kétharmadáért a tálibok és más kormányellenes milíciák voltak felelősek.
Forrás: The Economist
Amikor még Donald Trump ült a Fehér Ház Ovális Irodájában többen azt remélték, hogy az Amerikai Egyesült Államok és a tálibok megállapodása az erőszak csökkenését fogja eredményezni, és lehetővé teszi a valódi béketárgyalások megkezdését az afgán kormánnyal.
Azonban a harcosok diskurzus helyett éltek az alkalommal, hogy teret nyerjenek: merész támadásokat indítottak még a városi területeken is, amelyeket általában a kormányerők védtek.
Az olyan városok, mint a déli Kandahar és az északi Kunduz, lényegében ostrom alatt állnak jelenleg is. Kandaharban az elmúlt hónapban Amerika légicsapásokat indított a berendezések megsemmisítésére, hogy megakadályozza azok ellenséges kezekbe kerülését, és hogy támogassa az afgán erőket. Nem világos ugyanakkor, hogy ez a támogatás meddig tart – a katonai vezetők korábban azt javasolták, hogy a légi támogatás a kilépés befejezése után szűnjön meg.
Számos elemző attól tart, hogy ez egy új polgárháború kezdete, hasonlóan ahhoz, amely az 1990-es években felbojgatta Afganisztánt az 1989-es szovjet kivonulás után.
Annyi bizonyosan elmondható, hogy az előjelek rosszak. A Spin Boldak jelentései szerint a tálibok, miután átvették az irányítást, kivégeztek olyan embereket, akiket kormánypártinak tartottak. Mivel az afgán hadsereg hanyatlani látszik, Ashraf Ghani elnök a fegyveres milíciákhoz fordult a tálibok elleni harc segítésének érdekében. A hadsereg egységeivel ellentétben a milíciák általában etnikai alapon szerveződnek, és hadvezérek vezetik őket.
Szemlézte: Spiesz Bianka
