Lassan a social media oldalakat is elárasztják azok a hírek, amelyek a New York egét beborító narancssárga ködről számolnak be. A posztok és az elmondások szerint a leereszkedő szmog olyan sűrű, hogy nemhogy a Brooklin híd túloldalát nem lehet tisztán látni, de a Szabadság-szobor tetejét sem.
Canadian wildfire smoke darkened the skies of New York City and sent the air quality index soaring past 400 on Wednesday, well into the “hazardous” range and the worst since the EPA began recording air-quality measurements in 1999. https://t.co/kXhZndwYPH pic.twitter.com/Va9svFQgUp
— The New York Times (@nytimes) June 8, 2023
A füst Kanadából érkezett az Egyesült Államokba, ahol megzavarta az életet, és apokaliptikus narancssárga színűvé változtatta New York város látképét. A tüzek azt is bebizonyították, hogy a környezeti katasztrófák nem tisztelik az országhatárokat – írja a The New York Times.
Annak ellenére, hogy Kanada nagy részén tavasszal és nyáron gyakori, hogy kigyulladnak az erdők, az idén a szokásosnál korábban kezdődtek az erdőtüzek és az eddigiektől eltérő mennyiségűek és méretűek voltak. Egyes források szerint
már most akkora terület égett le, amely 12-szerese az év ezen időszakára jellemző 10 éves átlagnak.
A rendkívüli körülmények hátterében több ok is húzódhat. Egyes szakértők szerint a szokásosnál melegebb és szárazabb tavasz lehet az ok. Hiszen a közelmúltban az ország számos részén szárazság és nagy hőség uralkodott, ami hozzájárul ahhoz, hogy a Kanada területén lévő hatalmas erdők könnyebben kigyulladjanak. A csapadékmentes meleg ugyanis kiszáríthatja az elhalt füvet, a fenyőtűket és minden más anyagot az erdő alján, amely gyújtóanyagként szolgálhat, amikor a tűz végigsöpör az erdőn.
Mások szerint az egyre súlyosbodó klímaváltozás tehető felelőssé a katasztrófáért, mivel az éghajlatváltozás növeli a forró, száraz időjárás kockázatát, amely gyakoribbá teszi az erdőtüzeket.
A gondokat tovább súlyosbítja, hogy az idei tüzek eloszlása is eltérő a korábbiaktól, ami megnehezíti a tűzoltók munkáját is. Kanada ugyanis nem rendelkezik nemzeti erdőtűzoltó erőkkel, hanem normál körülmények között egy koordinációs központ felelős a tűzoltók és felszerelések elosztásáért és vízibombázókat vagy helikoptereket küld a kevésbé terhelt tartományokból a tűzvészek által sújtott válságövezetekbe. Az idei tüzek kiterjedése és nagyságrendje azonban megnehezíti a tartományok számára a tűzoltók és a felszerelés megosztását és hatalmas terheket rótt az országra. A nehézségek enyhítésére több mint 1100 tűzoltó utazott Kanadába külföldről, a többi között Franciaországból, Chiléből, Costa Ricából, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Új-Zélandról és Dél-Afrikából, hogy segítséget nyújthasson a bajban.
Amíg Kanadában most már nemzetközi erőkkel is zajlik a tűzoltás, a széljárások következtében a probléma az Egyesült Államokra is átterjedt. Az északi szomszédtól érkező vörös füst nemcsak világvégi hangulatot hozott az amerikai városokba, hanem jelentős kihatással volt/ van az ott élők mindennapjaira is. Számos eseményt el kellett törölni, köztük iskolai kirándulásokat és a Fehér Házban tartandó ünnepségeket, valamint a hatalmas szmog a közlekedést is akadályozta, mivel számos járatot le kellett állítani a korlátozott látási viszonyok következtében.
A legsúlyosabb következménye azonban, az egészségre van a légszennyezésnek.
A szakértők szerint az erdőtüzek füstjének való kitettség egészségügyi problémák egész sorát okozhatja, például emelkedett pulzust, mellkasi fájdalmat, valamint szem-, orr- és torokgyulladást. Ahogyan az Environment Canada közleménye is említi, a tüzek okozta finom részecskéket még a légzőkészülékek sem képesek csökkenteni és így hatalmas veszélyt jelentenek. Éppen ezért a közegészségügyi tisztviselők figyelmeztették az embereket, hogy ne mozogjanak a szabadban és amennyire csak lehet, minimalizálják a füstnek való kitettséget. A Kanadai környezetvédelmi ügynökség pedig azt ajánlotta, hogy ha valakinek mégis ki kell mozdulnia otthonról, viseljen maszkot, hogy csökkentse a füst okozta káros hatást.
Az amerikai környezetvédelmi ügynökség levegőminőségi indexének (AQI) adatai szerint június 8-án reggel az észak-amerikai városokban volt a legrosszabb a levegő minősége a világon, Washington DC-ben, Philadelphia-ban és New York-ban a levegő szennyezettsége nagyobb volt, mint Lahorban, Dakkában vagy akár Hanoiban. Washingtonban 293-as értékeket mértek, ami a World Air Quality Index projekt besorolása szerint már súlyosan veszélyes az egészségre.
Szemlézte: Potsay Zille Csenge
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon