A húszi fegyveres csoport 2023. október 7-e óta tartó támadássorozatba kezdett. Számtalan alkalommal indítottak rakétákat és drónokat a Vörös-tengeren és a Szuezi-csatornán haladó hajók ellen, ezzel megbénítva a világkereskedelem mintegy 12%-át.
Az ENSZ-szel az élen a nemzetközi közösség elítélte erőszakos cselekedeteiket és felszólította a húszikat a támadásaik beszüntetésére. Az Amerikai Egyesült Államok és néhány szövetséges, köztük az Egyesült Királyság visszavágott, rakétacsapásokat mértek a Jemenen belüli húszi célpontokra, ezzel még inkább reflektorfénybe helyezve a lázadókat és a régóta tartó fegyveres harcukat.
A húszik egy jemeni síita muszlim kisebbség, nevüket a mozgalom alapítójáról, Husszein al-Houthiról kapták. A csoport mintegy két évtizede harcol a jemeni kormány ellen. Jelenleg az ország északnyugati részét és fővárosát, Szanaát ellenőrzik. A húszik az Izrael, az USA és a tágabb értelemben vett Nyugat elleni, Irán által vezetett "ellenállási tengely" részének vallják magukat - a Hamasszal és a Hezbollahhal együtt. Utóbbi tíz éve széles körű katonai szakértelemmel és kiképzéssel látja el őket.
Az évek során több kísérletet is tettek az országok a megfékezésükre, 2014-ben egy Szaúd-Arábia által vezetett katonai koalíció avatkozott be a térségben, az ország eredeti kormányának helyreállítása érdekében azután, hogy a húszik elfoglalták a fővárost és ezzel polgárháborút indítottak el, amely több százezer ember halálát okozta.
Az elmúlt években a lázadó csoport megerősítette arzenálját, amely ma már cirkáló- és ballisztikus rakétákat, valamint nagy hatótávolságú drónokat is tartalmaz.
A gyanú szerint ez a bővülés Irán támogatásának tudható be, amely saját befolyásának kiterjesztése érdekében szerte a Közel-Keleten milíciákat lát el. Teherán tagadja, hogy bárminemű segítséget nyújtott volna a húsziknak, illetve, hogy bármi köze lenne a Vörös-tengeren történt atrocitásokhoz.
A jemeni húszi lázadók immár mintegy 27 támadást intéztek a Vörös-tengeren közlekedő – szerintük Izrael felé tartó, vagy az éppen onnan induló – kereskedelmi és hadihajók ellen. Mindez Izrael gázai, az övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet katonai és politikai gépezetének felszámolását célzó műveleteivel párhuzamosan kezdődött el. A húszik egyértelműen kinyilvánították, hogy a Hamász mellett állnak és kijelentették, hogy minden Izraelbe tartó hajót célba vesznek. Nem egyértelmű azonban, hogy a megtámadott hajók mindegyike valóban oda tartott-e. Többek között a nyugati erők közbeavatkozása is ennek tudható be.
A húszik vörös-tengeri támadásaira válaszul a brit és az amerikai fegyveres erők számos katonai célpontjuk ellen hajtottak végre légicsapásokat Jemenben.
Washington azt követően lépett akcióba, hogy a húszik megtámadták a hajóit. Több mint 12 célpontot ért találat, köztük a fővárosban, Szanaában és Al Hudaydahban, a húszik vörös-tengeri kikötőjében. A jemeni húszi célpontok között logisztikai csomópontok, légvédelmi rendszerek és fegyverraktárak is voltak. A további műveletek végrehajtására és a térség ellenőrzésére az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és más szövetségesek létrehozták a Prosperity Guardian nevű szövetséget.
Bár a térség számos országa függ a Vörös-tengeren keresztül folyó kereskedelemtől, sokan azért nem lépnek fel a húszik tevékenysége ellen, mert nem akarják, hogy az Amerikai Egyesült Államokkal, Izrael legszorosabb szövetségesével hozzák őket kapcsolatba. Az egyetlen közel-keleti ország, amely mégis beleegyezett a részvételbe Bahrein volt. Anthony Blinken ezen sikeres megállapodásról X oldalán is beszámolt.
His Majesty King Hamad bin Isa Al Khalifa of Bahrain and I reaffirmed the importance of our strategic partnership and our shared commitment to freedom of navigation in the Red Sea. We also discussed the dire humanitarian situation in Gaza and urgent need to protect civilians. pic.twitter.com/f698vc8xzd
— Secretary Antony Blinken (@SecBlinken) January 10, 2024
Előbb vagy utóbb azonban már a többi térségbeli állam sem mehet majd el szó nélkül a Vörös-tengeren történő események mellett, azok kereskedelemterelő hatása miatt. A világ legnagyobb konténertársaságai, az MSC és a Maersk kénytelenek elkerülni a régiót.
A hajóik átirányítása 4000 mérfölddel és 10 nappal hosszabbítja meg a szállítási útvonalakat, nem beszélve a megnövekedett üzemanyagigényről.
Sokan már nem is a vízen, hanem a levegőben való szállításra tértek át, erre ugyanakkor a költségessége miatt nagyon keveseknek van lehetőége. A Vörös-tenger további használata azonban még ennél is jobban megemelné a biztosítási díjakat, nem beszélve az amúgy is törékeny világgazdaságról.
Szemlézte: Udvari Anna
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
