Blog

Alkotmányos vita lassítja a Brexitet

Miközben az olasz népszavazás eredménye hosszú távon megrendítheti az eurózóna tagországait, az Uniót elhagyni készülő Nagy-Britanniában megkezdődött a legfelsőbb bírósági tárgyalás, mely a May-kabinet Brexit-stratégiáját határozhatja meg.

Miközben az olasz népszavazás eredménye hosszú távon megrendítheti az eurózóna tagországait, az Uniót elhagyni készülő Nagy-Britanniában megkezdődött a legfelsőbb bírósági tárgyalás, mely a May-kabinet Brexit-stratégiáját határozhatja meg.

A hétvégén Európa két választásra figyelt: az olasz kormányfő az állami döntéshozatali eljárások egyszerűsítéséről és intézményi reformokról kezdeményezett népszavazást, míg Ausztriában a tavasszal tartott, de bírósági döntés szerint jogellenesnek ítélt államfőválasztást ismételték meg. Mindkét eseményen a populista és radikális jobboldali pártok térnyerésétől tartottak az establishment pártok vezetői. Az osztrák államfőválasztáson a Zöld Párt támogatását élvező Alexander Van der Bellen győzött, azonban Olaszországban a tulajdonképpen bizalmi szavazásnak is számító referendumon Matteo Renzi reformcsomagját leszavazták. Ez utóbbi esemény elemzők szerint a Brexitet és Donald Trump győzelmét követően az euroszkepticizmus és az establishment-ellenesség növekvő népszerűségének újabb szimptómája lehet.

Azonban ennek a folyamatnak az első lépcsőfokának tartott Brexit-népszavazást és az elmúlt öt és fél hónapban kialakult brit politikai helyzetet tovább komplikálhatja a hétfőn megkezdődött brit legfelsőbb bírósági (Supreme Court) tárgyalás. A klasszikus parlamentáris berendezkedés mintapéldájának számító Egyesült Királyságban a december 5-én kezdődött bírósági tárgyaláson a parlamenti szuverenitást mindenek fölé helyező felfogás, illetve a kormánynak a népszavazás eredményére közvetlenül támaszkodó és aszerint eljáró álláspontja ütközik meg, mely nem csak alkotmányjogi, de az egyes állami intézmények és hatalmi tényezők szerepéről alkotott eltérő felfogások vitáját és tisztázását is jelenti.

A BBC elemzése szerint a brit kabinet ügyvédje azt mondta, a kormány tagjai a parlament jóváhagyása nélkül is megkezdhetik az Unióból való kilépési tárgyalást (ez lényegében ellenkezője a múlt hónapban hozott Fellebbviteli Bírósági [High Court] döntésnek, miszerint ehhez a törvényhozás jóváhagyása szükségeltetik). A várhatóan négynapos tárgyalás első napján a bíróság épülete előtt demonstrálók gyülekeztek. A Legfelsőbb Bíróság jogerős döntése előreláthatólag januárban fog megszületni.

Az itt meghozott döntésnek valószínűleg komoly hatása lesz Theresa May Brexit-stratégiájára. A kormány álláspontja szerint a miniszterek aláírhatnak és felmondhatnak (nemzetközi) szerződéseket, és a kormánytagok ezen előjogáról (prerogatíva) a „parlament dönthetett volna, de ezt nem tette meg”, mivel a törvényhozás gondosan megválasztotta az általa irányítani kívánt területeket, és azokat, ahol a végrehajtó hatalomnak kell érvényesülnie.

A hétfői meghallgatás elején a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Lord Neuberger azt mondta, a bírák tisztában vannak a közvélemény érdekeivel és a szigetország Unióból való távozásával kapcsolatos politikai kérdések iránt táplált „erős érzelmekkel”. Hozzátette: a tárgyalás a jogi körülményekkel és kérdésekkel foglalkozik, és a bírák feladata pártatlanul és a jogi előírásoknak megfelelően döntést hozni.

Jeremy Wright brit főügyész szerint a királyi előjogokra való kormányzati hivatkozás a Lisszaboni Szerződés 50 cikkének életbe léptetéséhez nem „antik maradvány, hanem egy alapvető tartóoszlopa a szuverén államunk alkotmányának”. Wright szerint a júniusi népszavazási kérdést azzal a nyilvánvaló elvárással fogadták el, hogy a kormány annak eredménye szerint járjon el. A főügyész kiemelte, a parlament nem élt azon lehetőségével, hogy a kormányt korlátozza az 50 cikk végrehajtásában.

Amennyiben a kormányzat elveszíti a tárgyalást, a kormány tagjainak abban az esetben is számos lehetőség állna a rendelkezésére. Egyes híresztelések szerint egy 16 szóból álló törvénytervezet már készen van, amelyet a képviselők és a lordok támogatásával gyorsított eljárásban keresztül lehet vinni a törvényhozásban, s ily módon a londoni kabinet a márciusi határidőt betartva kezdheti meg a kilépésről szóló tárgyalásokat.

Szemlézte: Árpási Botond