A háborúkat továbbra is elsősorban a harctéren, tömeges összecsapásra kiképzett embertömegek bevetésével vívják, nem pedig a kibertérben vagy az információs térben. Egy ország katonai erejét a haditechnikai eszközökön túl az határozza meg, hogy hány olyan polgára van, aki kész harcba szállni a hazájáért – szögezte le Edward Luttwak katonai stratéga, hadtudós a Danube Institute május 10-i rendezvényén, ahol előadása után John O’ Sullivannal, a Danube Institute elnökével és Mártonffy Balázzsal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerikai Tanulmányok Intézete vezetőjével folytatott eszmecserét.
Luttwak aradi születésű szakember, aki korábban több katonai kulcspozíciót is betöltött, a többi között dolgozott a Pentagonban is. A „Coup d'État: A Practical Handbook” c. könyvéből mozifilmet is készítettek.
Az amerikai stratéga szerint az ukrajnai háború kirobbanása annak tudható be, hogy az amerikai és az orosz titkosszolgálatok egyaránt félreinformálták országuk politikai vezetését azt prognosztizálva, hogy egy esetleges háború esetén Moszkva 5 nap alatt bevenné Kijevet. Senki sem számolt igazán azzal, hogy az ukránok fel is vehetik a harcot. Ehhez még hozzáadódott, hogy a német politikai vezetés nem tette időben egyértelművé, hogy a potenciális orosz támadás Ukrajna ellen véget vethet az orosz-német gazdasági együttműködésnek. Szerinte
az orosz-ukrán háború vége egyelőre nem jósolható meg, mivel az ukránok és az oroszok is most építenek műveleti tartalékot, és mind a két oldalról komolyabb offenzíva várható 2023 októbere előtt.
Luttwak rámutatott: az orosz-ukrán háború, mint minden háború, tele van paradoxonokkal. Példaként említette, hogy Oroszország azért mert támadni, mert a NATO gyenge volt. A NATO azonban azért tűnt gyengének, mert nem volt igazi ellensége. Az orosz támadást követően ez megváltozott és a NATO erőssé vált. A másik ellentmondás az atomfegyverek szerepe. Luttwak szerint stratégiai szempontból az a probléma az atomfegyverekkel, hogy túl durvák ahhoz, hogy használják őket. Oroszországnak ezért most fejtörést okoz, hogy nukleáris légierőt épített ki, amelyet azonban nem tud bevetni. A multipoláris világrend és Oroszország sorsával kapcsolatban elmondta:
Oroszország legfőbb, természetes ellensége Kína, amely pályázik annak távol-keleti területeire. Kínának azonban megvannak a maga problémái:
súlyos vitában van szinte minden szomszédjával és rendszeresen tesz is róla, hogy ezek a konfliktusok fellángoljanak. Szerinte a multipoláris világrendről szóló diskurzus azonnal véget ér, amint egy erőskezű, Ronald Reaganhez hasonló amerikai elnök kerül a Fehér Házba és ismét érvényesíti az amerikai fölényt a globális konfliktusokban. Meglátása szerint Biden elnök legfőbb problémája, hogy korábbi bizalmi emberei életkorukból adódóan már nem aktívak, így az adminisztrációban mások foglalják el a meghatározó posztokat, amit az amerikai külpolitikai ballépések is mutatnak.
Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.
Írta: Farkas Dániel
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
