A rendkívül alacsony oltottsági arány következtében szinte állandó jelleggel fennáll egy újabb pandémia kitörésének lehetősége a közép-afrikai országban, mely nemcsak bizonytalanságba sodorja a lakosságot, hanem állandó egészségügyi kockázatot is jelent. A helyzetet Andrei Popoviciu foglalja össze a Foreign Policy hasábjain.
A Kongói Demokratikus Köztársaságot a globális fenyegetést jelentő COVID19 pandémián kívül számos fertőző betegség, többek között a kanyaró, az ebola, a kolera, a malária, a pestis és a gyermekparalízis is sújtotta az idők során. Az egyik kritikus korcsoport – vagyis a gyermekek – pedig hatványozottan rossz helyzetben vannak az országot érintő betegségek közepette, lévén, hogy nagy többségük semmilyen oltást nem vett fel.
Kongóban mindössze a gyermekek 35%-a kapta meg az összes kötelező oltást két éves koráig.
Egy-egy járvány így Kongóban hatványozott gyorsasággal terjedhet, amely egyrészről betudható a rendkívül alacsony oltottsági rátának – melyhez egyébként az oltásokkal szembeni kételkedés is társul – valamint a rossz egészségügyi körülményeknek, melyeket a kormány már több ízben próbált fejleszteni a vakcináció fellendítése mellett, azonban a rendkívül limiltált anyagi források meghiúsították az erre irányuló terveket. A fent taglaltak pedig egyenes következményként vonják maguk után a fertőzések rendkívül gyors terjedését, illetve későbbi mutációját, melyek – megfékezés hiányában – könnyen világjárvánnyá alakulhatnak.
Az országot két leginkább érintő fertőzés a kanyaró és a majomhimlő. Amikor a járványok elérték Európát és az Egyesült Államokat, a védőoltások miatt az egyébként nagyméretű kitörések gyors lefolyásúak voltak. Kongóban viszont a helyzet nagyban különbözik.
2020 és 2022 között az Egészségügyi Világszervezet több mint 10 000 majomhimlőfertőzést regisztrált, melyből 360 halálos kimenetelű volt. 2018 és 2020 között pedig az ország történelmének egyik legsúlyosabb kanyarójárványát vészelte át, több mint 460 000 regisztrált esettel.
Vakcinák azonban – mint például a 2019-ben elfogadott Jynneos – továbbra sem elérhetőek az országban.
A gyermekek immunitásának kialakítása komoly kihívást okoz a kongói kormány számára: megfelelő infrastruktúra és üzemanyag hiányában, valamint a vakcinakészlet fővárosi „központosításában”, illetve egyáltalán azok megfelelő hőmérsékleten történő tárolásában sem sikerült komolyabb áttörést elérniük. Mindez pedig elnyújtja a folyamatot és súlyosbítja a már így is kritikus helyzetet.
Sőt, a magas szintű korrupció is komoly hátráltató tényezőnek számít, valamint az egészségügyben dolgozók béreinek ki nem fizetése is. Attól eltekintve, hogy a vakcinabeszerzésnél az UNICEF és a WHO is segítséget nyújt, a dolgozók béreiért az állam felel. A kormány azonban infrastruktúrába fektetne, amely lehetővé tenné a nehezen megközelíthető helyekre történő eljutást és a gyorsabb kommunikációt.
Attól függetlenül – zárja sorait a szerző – hogy a koronavírus-járvány megtanított minket a globális egészségügy fontosságára, az egyenlőtlenségek és a dezinformációk nagyban befolyásolták valamennyi kormány hatékonyságát, illetve a kollektív immunitás kialakítását. Ahogy pedig újabb és újabb járványok törnek ki, az olyan országok, mint Kongó, nagy eséllyel lesznek újabb világméretű fertőzések előidézői, a megfelelő források hiányában.
Szemlézte: Nyilas Sára
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
