A tanulók számára az egyetemen töltött éveknek az ismeretszerzésen kívül a gondolkodásról és a különböző vélemények összeütköztetéséről kell szólniuk. Legalábbis így gondolta Chike Uzuegbunam amerikai egyetemi hallgató, amikor egy beszélgetés során megosztotta keresztény hitével kapcsolatos meggyőződését szaktársaival.
Hamar rá kellett azonban ébrednie, hogy a Georgia Gwinnett egyetemen nem beszélgethet hitéről szabadon az intézmény „beszélgetési zónájának” („speech zone”) rendelete miatt – számolt be az esetről Ilya Shapiro és Michael Collins 2020. szeptemberében a Cato Institute honlapján.
Chike az egyetem könyvtárának aulájában egy szaktársával a hitéről beszélgetett, mielőtt az egyetemi rendészet felszólította, hogy hagyja abba beszélgetését, mivel az intézmény „beszélgetési zónájának” rendelete szerint annak területén csak az előre megszabott témákról diskurálhatnak.
Chike ezután igyekezett betartani az egyetemi rendeletet, de a rendészet ismét leállította egy beszélgetése során, mondván „rendbontó a magatartása”, mivel az egyetem területén minden olyan beszélgetés tiltott, amelyben az egyik fél kényelmetlenül érzi magát, vagy nem ért egyet beszélgetőtársával. Ezúttal meg is félemlítették, hogy ha még egyszer áthágja a „beszélgetési zónát”, kizárhatják az egyetemről.
Az amerikai alkotmány első kiegészítése egyébként kötelezi a Georgia Gwenett állami felsőoktatási intézményt, hogy biztosítsa diákjai számára az alapvető emberi jogokat, köztük a szólás- és a véleményszabadságot. Az intézmény azonban csak megszabott kereteken belül teszi ezt meg.
Hétköznapoként három nappal korábban történő előzetes egyeztetés után, néhány órára engedélyezett a „szabad véleménynyilvánítás és az eltérő nézőpontok összeütköztetése”.
Az intézmény továbbá korlátlan jóváhagyási jogkörrel rendelkezik arról, hogy megszabja, ki mikor és miről beszélhet.
Chike-ot és Joseph Bradfordot – egy másik egyetemistát, aki szintén áthágta a szigorú „beszélgetési zónát” – nem tudták megakadályozni abban, hogy a bírósághoz forduljanak az egyetem szólásszabadságot korlátozó rendelete miatt, amely szerintük alkotmányellenes. A hallgatók ilyenkor két dolgot kérhetnek: a szabad véleménynyilvánítás helyreállítását az egyetemen, hogy problémamentesen arról beszélgethessenek, amiről szeretnének, valamint pénzbeli kártérítést azért a megaláztatásért, amelyet az egyetemi rendelkezés miatt el kellett szenvedniük.
A másodfokú bíróság végül elutasította Chike és Joseph kérelmét, és ahelyett, hogy döntést hozott volna arról, hogy a beszédkódex alkotmányellenes vagy sem,
megtiltotta a diákoknak, hogy megtámadják az egyetemi rendeleteket. Még akkor sem ellenkezhetnek, ha az egyetemi rendelet megsérti az alkotmány első kiegészítése szerinti jogikat kivéve, ha pénzben is kifejezhető súlyos veszteség érte őket.
Chike és Joseph a döntéssel szemben kénytelen volt a Legfelsőbb Bírósághoz fordulni. A Foundation for Individual Rights in Education megküldött egy részletes jogi indoklást a Legfelsőbb Bíróság számára, amelyben támogatják a két hallgató ügyét. „Azt állítjuk, hogy az alkotmányos jogok érvényesítésében a névleges jogsértések is fontos szerepet játszanak, különösen az egyetemi kampuszokon való szólásszabadság korlátozásához köthető ügyekben, ahol nem létezik más jogorvoslati lehetőség” – írja a beadványt szintén aláírásával támogató Cato Institute beszámolója.
A napokban Clarence Thomas bíró kihirdette Chike és Joseph győzelmét. A Legfelsőbb Bíróság ugyanis 8-1 arányban elutasította azt a nézetet, amely szerint „a névleges jogsértések mind csak szimbolikusak és nem jelenthet hasznot a felperes számára a bírósághoz fordulni ilyen ügyekkel
-írja a National Review újságírója, Dan Mclaughlin.
A Legfelsőbb Bíróság döntésével továbbá reményt adott arra, hogy a jövőben – miután a döntés precedenst teremtett – a Georgia Gwinnett Egyetem és más intézmények hallgatói bírósághoz fordulhatnak, ha a felsőoktatási intézmény hasonló módon megsérti az alkotmány első módosítása szerinti jogaikat szigorú korlátozásával. A döntés például a Princeton Egyetem számára sem jelentett örömhírt, hiszen ahogy arról már korábban blogunkon írtunk, az az intézmény szintén súlyosan korlátozza a véleményszabadságot.
Szemlézte: Morvay Sáron
