Az elmúlt 16 évben először nincsen komoly katonai elrettentő erő a Mexikót és a Fülöp-szigeteket összekötő kereskedelmi útvonal egyik kiemelt fontosságú stratégiai pontján, Guamon – jelentette a CNN.
Guam szigete az Amerikai Egyesült Államok külbirtoka Óceániában. A sziget területének kétharmadát az amerikai légierő bázisa foglalja el, amely stratégiai jelentőségű a Csendes-óceáni térség amerikai katonai kontrollja szempontjából.
2020. április 17-én öt B-52-es nehézbombázó hagyta el a szigetet, ezzel megszüntetve a térség védelme szempontjából létfontosságú „Continuous Bomber Presence” (CBC) missziót. A guami bázis hatótávolsága olyan kiemelt fontosságú potenciális célpontok elérésére volt alkalmas, mint Észak-Korea vagy a Dél-kínai-tenger szigetvilága és partvidéke. Az USA Hadászati Parancsnoksága (SC) szerint a repülőgépek hatékonyabban fogják tudni ellátni feladatukat kontinentális bázisokról indulva; ráadásul így nagyobb centralizált haderő áll majd rendelkezésre más célpontok (pl. a Perzsa-öböl) védelmére az USA területén.
Hadászati szempontból a nehézbombázók visszavonásának sok előnye lehet: „a bázison való állandó katonai jelenlét kiszámíthatóvá tette az onnan induló csapásokat, ezzel az ott állomásozó egységeknek rendkívül sérülékeny pozícióból kellett tevékenykedniük” – mondta Timothy Heath a RAND Corporation nemzetközi biztonsági szakértője a CNN-nek. A 2015-ben Kína által kifejlesztett DF-26-os nagy hatótávolságú rakéta fajta már könnyen képes lenne a guami bázis teljes megsemmisítésére. A rakéta első tesztjei után, beszédes módon, az amerikai sajtó „guamölőnek” keresztelte a rakétát. 2017-ben Észak-Korea is kifejlesztette a maga guamölő rakétáját, és ezzel a guami bázis korábbi stratégiai előnyét teljesen elvesztette.
Csendes-óceáni szövetségesei megnyugtatására az USA légiereje április 22-én demonstrálta egy amerikai–japán összevont gyakorlat keretében az amerikai katonai jelenlét továbbra is erős visszarettentő képességét B-1-es bombázók bevetésével. A gyakorlat látszólag bebizonyította, hogy az USA hadereje továbbra is dominálja a térséget biztonsági szempontból.
A költözés hátulütője viszont a rendkívül drága bombázók utazási távolságának növekedése. Korábban már Trump elnök is kifejezte rosszallását a hadgyakorlatok rettentő költségeivel kapcsolatban, mely költségeket a jelenlegi kivonulás biztosan nem fogja csökkenteni.
Timothy Heath szerint az amerikai hadvezetésnek nem lesz könnyű dolga a költségvetéshez való igazodás, a térség védelmének biztosítása és a szövetségesekkel való jó kapcsolat fenntartása a következő években. Habár egyesek szerint a bombázókat rövid időn belül vissza fogják rendelni a szigetre, ennek egyelőre semmi jele nem mutatkozik. A jelenlegi szituáció akár az USA huszonegyedik századi kivonulásának előfutára is lehet.
Szemlézte: Sajti Konor
