Az Egyesült Arab Emírségek és Egyiptom egy 35 milliárd dolláros gigaprojektre kötött megállapodást még februárban. A tervek szerint az emírségek pénzt folyósít a komoly gazdasági problémákkal küzdő Kairónak, amiért cserébe megkapnak egy 171 km2 területet a Mediterrán tengerparton. A bejelentett megállapodás 24 milliárd dollárt biztosít a Ras El-Hekma fejlesztési jogaiért, valamint az Egyiptomi Központi Bankban (CBE) elhelyezett 11 milliárd dolláros betét átváltását foglalja magába.
Ennek a szerződésnek az aláírása két okból lehet érdekes. Egyrészt arra világít rá, hogy Egyiptom ismét komoly gazdasági gondokkal kűzd, és nem tud megállni a saját lábán. Másrészről, ha sikerül a projektet a tervek szerint kivitelezni, egy olyan erőközpont jelenhet meg a térségben, ami az itteni hatalmak számára új helyzetet teremthet.
A hivatalos tervek szerint a Ras el-Hekma félszigeten található területre az Egyesült Arab Emírségek egy új várost kíván felépíteni kikötővel, reptérrel, lakónegyedekkel, turisztikai és gazdasági központokkal együtt. Így pedig
egy új generációs várossá” alakíthatják a sivatag egy részét.
Továbbá, siker esetén Egyiptom a profit 35%-át tudhatja magáénak úgy, hogy ez részben enyhítheti a nagyvárosaiban kialakult már-már posztapokaliptikus körülményeket, és számtalan új munkahelyet teremt. Az építkezések kivitelezője az Abu Dhabi-i székhelyű ADQ cég, ami komoly szerepet vállalt Dubai kiépítésében is.
ADQ led consortium will invest USD 35 billion in Ras El-Hekma, Egypt, with the aim of establishing the region as a leading first-of-its-kind Mediterranean holiday destination, financial center and free zone equipped with world-class infrastructure. pic.twitter.com/OQHH8v3j2w
— ADQ (@Adq_Official) February 23, 2024
A Nílus-menti országnak sürgősen pénzre volt szüksége, hiszen egyrészt az egyiptomi font értéke folyamatosan romlott az elmúlt időben; másrészről pedig Egyiptom nem tudta kifizetni az területére importált árukat, és sürgősen nagy mennyiségű hitelt is ki kell fizessen. Továbbá tavaly augusztusban 39,7%, és februárban 29,8%-os volt az infláció.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a legrosszabbul fizetett állami alkalmazottak két napi bérükkel tudnak egy kiló marhahúst vásárolni.
Egyiptom általános inflációja 2013 január elsejétől (%)
Forrás: Egyiptomi Központi Bank
A problémák részben abból fakadnak, hogy Abdel Fattah el-Sziszi elnök 2014-es hatalomra jutása után megháromszorozta az ország külföldi adósságait és ezt a rengeteg pénzt többnyire hatalmas presztízs beruházásokra költötték, amiknek végeredménye nem lett túl sikeres. Ennek kiemelkedő példája a tervezett új adminisztratív főváros, ami tíz év kemény munka után sem több, mint egy félig befejezett szellemváros. (Ahogyan a cikkünk nyitóképén is látható.)
Egyiptom adósságainak fizetési kötelezettsége (2024-2028)
Forrás: Ahram Online
Az Egyesült Arab Emírségeknek azért érheti meg ez a befektetés, mert így nagyobb nyomást gyakorolhat a szorult helyzetben lévő Abdel Fattah el-Sziszi elnökre.
Ráadásul az egész térség renoméját rombolná, ha a legnagyobb arab ország csődöt mondana. Ugyanakkor az emírségi befektetőknek már van gyakorlatuk abban, hogy egy teljesen kihalt területet gazdasági és turisztikai központtá varázsoljanak. Dubai-t évek alatt sikerült világhírűvé tenniük, úgy, hogy gyakorlatilag a semmi közepén építettek fel. Egyiptom egyrészt történelme miatt rendkívül érdekes, másrészt a Mediterrán térsége eleve vonzó a turisták számára, érkezzenek bárhonnan is: nincsen messze Görögország, Olaszország, és Törökország sem. Ráadásul
ha Abu Dhabiban látják annak értelmét, hogy kiépítsenek egy mélytengeri kikötőt, Ras El-Hekma stratégiai szempontból is megkerülhetetlenné válik.
Egyiptomot ugyanis puszta mérete és hadserege önmagában fontos aktorrá teszi a Közel-Keleten, míg az Egyesült Arab Emírségek arra törekszik, hogy gazdaságát egyre inkább megpróbálja leválasztani az erős olajfüggésről. Amennyiben összefognak, Irán, Szaúd Arábia és Törökország mellett egy újabb hatalmi tengelyt tudnak kiépíteni, ami a Perzsa-öböltől a Földközi-tengerig terjed.
Szemlézte: Vencz Balázs
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
