A bizottság célja eredetileg a nemek közötti egyenlőség előmozdítása és a nők társadalomban betöltött szerepének megerősítése, amelyet aligha tudnak előmozdítani olyan tagállamok, amelyekben a nők még az alapvető emberi jogaikkal sem rendelkeznek.
Az államok 2022-től négy évig csatlakoznak a kettős mércén alapuló bizottság munkájához – számolt be a Daily Wire újságírója, Mairead McArdle az ENSZ aggasztó döntéséről.
A terrorizmust szponzoráló Irán számtalan módon megsérti a nők legalapvetőbb jogait is. A rezsim engedélyezi és támogatja, hogy kényszerházasságot köttessenek a 13, de még a 9 éves kislányokkal is, ha szüleik úgy látják jónak. Iránban emellett a nők szigorúan korlátozva vannak öltözködésükben. Ha pedig a szabályokat megszegik, akár fizikai bántalmazással vagy kivégzéssel is büntethetik őket. Számos iráni nő a mozgás szabadságában is korlátozva van, valamint a legtöbben iskolai végzettséget sem szerezhetnek. Emellett anyagilag is súlyos diszkrimináció éri őket, hiszen korlátozott munkalehetőségeikből nem teremthetnek önálló egzisztenciát.
Ráadásul az országban évente több, mint 450 nőt ölnek meg családtagjaik mindössze azért, mert a család hozzájárulása nélkül, szabadon létesítettek kapcsolatot egy férfival. Az úgynevezett „becsületgyilkosságokra” az iszlám társadalmak férfi tagjai jogosultak.
Az ENSZ döntése abból a szempontból is meglepő, hogy két évvel ezelőtt még arra szólította fel Teheránt, hogy javítson a nők súlyosan elnyomott helyzetén, és konkrét lépések megtételére kötelezte a kormányt.
2019-ben az iráni hatóságok többek közt egy, a női elnyomás ellen harcoló testvérpárt arra kényszerítettek, hogy tegyenek olyan vallomást, melyben „naivnak, butának és passzívnak és gyenge személyiségűnek” nevezik magukat.
Kínában hasonlóan súlyosan fosztják meg emberi jogaiktól a nőket. 2015 óta nem vállalhatnak kettőnél több gyereket, előtte pedig mindössze egy gyermekük születhetett.
Kína a közelmúltban kegyetlen intézkedéseket hozott az ujgur, muszlim népesség növekedésének visszaszorítása érdekében. Peking a népesség visszaszorítása érdekében a kisebbségekhez tartozó nőket terhességi tesztek elvégzésére, majd abortuszra kényszeríti. Az elnyomó kommunista rezsim 2017 óta több mint egymillió, kisebbségbe tartozó kínait kényszerített átnevelő táborokba, amelyekben napjainkban is kegyetlen fizikai bántalmazásoknak vannak kitéve többek között a kínai keresztények is. A megrázó elnyomásról korábbi írásunkban olvashatnak.
Kína emellett nyíltan diszkriminálja a nőket a munkahelyeken - főleg az anyukákat, és a családon belüli erőszak is egyre súlyosabb országszerte.
Sok emberjogi szervezet azonnal reagált az ENSZ döntésére, mely szerint Kína és Irán a bizottság tagja lesz, ugyanakkor az Egyesült Államok ENSZ nagykövete még nem kommentálta a megdöbbentő lépést.
A UN Watch vezetője, Hillel Neuer szerint Irán tagállammá tétele olyan, mintha „egy gyújtogatót kérnének fel a városi tűzoltók vezetőjének”, valamint szerinte a lépés „abszurd és erkölcsileg elítélendő” és „egy fekete nap volt a női jogok és minden emberi jog számára”.
Az ENSZ Gazdasági és Szociális tanácsának 53 tagállama közül 43 szavazott Irán felvételére és 48 Kínáéra. A UN Watch szerint legalább négy nyugati demokratikus állam szavazott Irán és kilenc Kína mellett. Sajtóértesülések szerint köztük volt Ausztria, Ausztrália, Kanada, Finnország, Franciaország, Lettország, Németország, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Svájc az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok.
Az ENSZ már korábban is tett eredeti célkitűzéseivel ellentétes, kettős mércén alapuló lépéseket, amelyekkel ahelyett, hogy előmozdította volna az antidemokratikus, emberi jogokat eltipró államok elítélését, inkább teret biztosított nekik. A legnagyobb nemzetközi szervezet évről évre aránytalanul ítéli el például Izraelt, míg a legsúlyosabban antidemokratikus és elnyomó rezsimeket sokkal kevesebbszer vonja felelőségre. Az aggasztó jelenségről korábbi cikkünkben már olvashattak.
Szemlézte: Morvay Sáron
