Blog

Az Európai Parlament megszavazta az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelt

Az Európai Unió 2026. február 11-én történelmi jelentőségű döntést hozott: az Európai Parlament megszavazta azt a három jogszabályból álló csomagot, amely lehetővé teszi, hogy az EU 90 milliárd euró összegű uniós hitelt biztosítson Ukrajnának a 2026–2027-es időszakra.

Az Európai Unió 2026. február 11-én történelmi jelentőségű döntést hozott: az Európai Parlament megszavazta azt a három jogszabályból álló csomagot, amely lehetővé teszi, hogy az EU 90 milliárd euró összegű uniós hitelt biztosítson Ukrajnának a 2026–2027-es időszakra.


A jogszabályokat sürgősségi eljárásban fogadták el, hogy a lehető leggyorsabban reagáljanak az Ukrajna által tapasztalt pénzügyi kihívásokra az Oroszország által indított háború közepette, amely lassan ötödik évébe lép. A három jogszabály – az Ukrajna támogatását célzó hitel mechanizmusát megteremtő rendelet, az Ukrajna-eszköz módosítása és az uniós 2021–2027-es hosszú távú költségvetés módosítása – együttesen biztosítja azt a jogi és pénzügyi hátteret, amely lehetővé teszi az uniós források mozgósítását és a pénz kifizetését. A parlamenti szavazáson a hitelről szóló javaslatot 458 igen, 140 nem és 44 tartózkodás mellett fogadták el, jelezve az EU intézményeinek elszántságát a támogatás biztosításában.

A 90 milliárd euró támogatás két fő célra oszlik: 30 milliárd euró makrogazdasági és költségvetési támogatásra, amely Ukrajna állami funkcióinak működtetését segíti, valamint 60 milliárd euró védelmi célokra, amelyeket elsősorban fegyverek és katonai felszerelések beszerzésére fordítanak annak érdekében, hogy Kijev továbbra is harcolni tudjon. Az uniós hitel finanszírozását a közös adósságkibocsátás biztosítja:

az EU költségvetése vállalja a hitel kamatainak fedezetét, és az unió a nemzetközi tőkepiacokon vesz fel közös kölcsönt a források előteremtéséhez.

A hitel visszafizetése elvileg akkor válna kötelezővé Ukrajna számára, ha Oroszország jóvátételt fizet az okozott károkért, ám mivel Moszkva határozottan elutasította a jóvátétel lehetőségét, a gyakorlati törlesztés sokáig elhúzódhat, vagy akár áttételesen valósulhat meg.

A döntés mögött meghúzódó politikai dinamikát több tagállam eltérő álláspontja is árnyalja: Magyarország, Szlovákia és Csehország nem vesz részt a hitel finanszírozásában, ezért a jogszabálycsomagot megerősített együttműködés keretében hajtják végre azok a tagállamok, amelyek támogatják a lépést, miközben a Tanácsnak is jóvá kell hagynia a végső jogi szövegeket. A jogalkotási folyamat lezárulta után az Európai Bizottság célja, hogy 2026 második negyedévének elején – várhatóan április körül – elkezdődjenek az első kifizetések, megelőzve Ukrajna finanszírozási hiányát és biztosítva a közszolgáltatások folyamatos működését és az ország védelmi képességeinek fenntartását.

Szemlézte: Rövid Olivér

Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon