Oroszország birodalmi ambícióiról és az ukrán események mögötti történelmi/filozófiai szálakról értekezik Michael Hirsch a Foreign Policy hasábjain.
A szerző szerint nem egyedül Putyin nem bízik a nyugatban és annak értékeiben, hanem az orosz elit szereplői és a katonai vezetés nagyrésze sem. Többek között ezzel is magyarázható Putyin belpolitikai népszerűsége (kérdéses azonban, hogy milyen hatással lesznek minderre a szankciók). S épp emiatt hibás azt hinni, hogy egy esetleges puccs miatt óriási változások következnének a moszkvai birodalmi politikában.
Az orosz elnök nyugatellenessége egy igen komplex történet Hirsch szerint, hisz Putyin KGB-s múltja és Oroszország történelme is nagyban szerepet játszik benne. A jelenlegi orosz vezetés ugyanis hiszi, hogy a nyugati liberális elképzelés és eszmerendszer nem a helyes út, s emiatt el akarják kerülni, hogy az orosz nép erre az útra tévedjen.
A lap által megszólított szakértők szerint Putyin hatalma kezdetén próbált a szabályok szerint játszani, és a nemzetközi intézmények szintjén próbálta meg Moszkva akaratát érvényesíteni. Ez azonban az óriási nyugati és amerikai dominancia miatt nem igazán nevezhető sikeresnek.
Ukrajna és az ukrán kérdés pedig mindig is kulcsfontosságú volt az orosz és a putyini birodalmi logikában.
A szerző szerint Oroszország nyugati szomszédja ugyanis sokáig testvérnemzetnek számított, s mindenki tudta, hogy egyfajta vörös vonal az orosz érdekszférában. Ukrajna elvesztése ugyanis elviselhetetlen lett volna az utóbbi évtizedek megaláztatása után. Mindez szorosan kapcsolódik az orosz vezetés azon jelenlegi elméleti alapjához, amely szerint Oroszország és az orosz birodalom szülőföldje az egykori Kijevi Rusz és annak területe volt. Putyin többek között ezért mondta egy, az inváziót megelőző beszédében, hogy Ukrajna soha nem is lehet valódi ország, hisz „soha nem volt hagyománya a valódi államiságnak”. Putyin szemében a Kijevi Rusz jogos örököse a mai Oroszország, így ismét egyesíteni kell a szétszakított népeket és területeket.
Ezen elgondolás azt is szolgálja továbbá, hogy Oroszország egy, a nyugattól teljesen független civilizáció a saját értékeivel és hagyományaival. Ez az egyfajta „eurázsiainizmus” azonban nem új keletű, már közel 100 éve része az orosz birodalmi logikának.
Mindez táptalajt találhat az ország vallásában is, hisz sok orosz hiszi, hogy az ortodox egyház felülmúlja a nyugati kereszténységet, hisz az ma már szorosan kötődik a liberalizmushoz.
A lap szerint Putyin eltökélt célja, hogy újraépítse az egykori Orosz Birodalmat, hisz a mai ország határai szinte teljes mértékben megegyeznek az 1721-es határvonalakkal.
Egyes kutatók szerint azonban nem szabad abba a csapdába esnünk, hogy azt hisszük Putyinról, hogy valami szovjet nosztalgia irányítja. A szerző szerint ennek épp az ellentéte igaz, hisz az orosz államfő többször is megemlítette, hogy nem szabad elkövetni az előző kommunista rendszer hibáit, amelyeket főleg Lenin és Sztálin idéztek elő. A lap szerint „Putyin inkább egy messianisztikus orosz nacionalista és eurázsianista” – s mint Oroszország legújabb cárjaként kell kezelni és elemezni a lépéseit.
Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.
Szemlézte: Lukács Zoltán Marcell
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon!
