Oroszország ambíciói és geopolitikai érdekei nemcsak a közép- és kelet-európai térségben mérhetőek, hanem a Közel-Keleten is. Moszkvát már a hidegháború során is rendkívül érdekelte a térség átrendeződése. Az újabb izraeli-palesztin fegyveres összecsapás epizódja pedig egy lehetőséget is kínál az orosz vezetés számára.
A Nyugat (elsősorban az Egyesült Államok) Kijevnek szánt támogatásai drasztikusan megváltoztatták az orosz terveket. Ukrajnában Moszkva nem volt képes egy bábkormányt felállítani. Egy közel-keleti válság viszont elterelheti a Nyugat figyelmét az ukrajnai eseményekről, ezzel együtt az amerikai pénzügyi támogatásokat és a hírszerzést is más fókuszra irányíthatja. Az eszkaláció esetén pedig az olajárak emelkedése is várható, amely szintén előnyös lehet Moszkva számára.
Az ukrajnai fronton az elmúlt hónapokban nem történtek jelentősebb változások. Habár az ukrán vezetés egy ellentámadással próbálkozott, az nem hozta el a hozzá fűzött reményeket. Moszkva szintén nem volt képes átütő sikerek felmutatására, így Donyeck és Luhanszk megyéket a mai napig nem sikerült megszereznie. Habár az érzékelhető, hogy az orosz vezetés kezdeti stratégiáján változtatva lemondott Kijev és Ukrajna egészének megszállásáról. Így most már sokkal inkább a kivárás mondható fő tervnek. Vagyis Ukrajna egyedül nem képes fenntartani a magasabb intenzitású harcokat, részben az emberi erőforrás, lőszer és fegyverhiány, továbbá a pénzügyi deficit miatt. A nyugati támogatások nélkül Ukrajna nem lenne képes folytatni a harcokat.
A jelenlegi helyzet Moszkva számára előnyös lehet, hiszen Ukrajna egy frontországgá alakult át, amely nem képes visszaszerezni de jure területeit, így nem is tud teljesen önálló külpolitikát gyakorolni.
Oroszország most abban reménykedhet, hogy a Nyugat a közel-keleti válságokhoz hasonló események hatására kénytelen figyelmét és erőforrásait más frontokra átcsoportosítani. Az amerikai geopolitikai gondolkodásban ugyan Ukrajna fontos helyet foglal el (főleg a Brzezinski vonal követői számára), de a Közel- és Távol-Kelet még fontosabb. Utalva más kihívókra, mint a Kínai Népköztársaságra vagy éppen Iránra.
A Hamasz támadása nagy vitákat generált az amerikai belpolitikában. Míg a demokrata szereplők inkább Ukrajna támogatását hangoztatják, addig a republikánusok egy markáns része a közel-keleti front mellett foglalnak állást, méghozzá Izraelt támogatva.
Így a demokrata-republikánus ellentétek itt sem megkerülhetőek. Ezen súrlódás természetesen a politikai palettán is kimutatható, méghozzá a választók tükrében. A demokrata szavazók körében jelentősen romlott Izrael megítélése az elmúlt években, míg Palesztina pozitívabb fénybe került. Sőt, az 1980-2000 között született amerikaiak még kritikusabbak Izraellel kapcsolatban. A republikánus szavazókat Izrael iránti elköteleződés, és a demokratákhoz képest jelentősebb Ukrajnával szembeni bizalmatlanság jellemzi. Habár a két párt szavazói továbbra is rendkívül negatívan gondolkodnak Oroszországról – írja a Gallup.
Így kirajzolódhat előttünk egy belpolitikai játszma a két nagy párt között. Minél több vita alakul ki a Kongresszuson belül az Ukrajnának nyújtott támogatásokról, annál nagyobb előnyt kovácsolhat magának Moszkva. A választás közeledtével pedig egyre komolyabbá válhatnak a pénzügyi támogatásokról szóló viták.
Oroszország számára a Közel-Kelet már a hidegháború során is rendkívül fontossá vált. Egyik részről a nyugat ellenes dekolonizáció egy nagyon jól felépített narratíva keretében eladható volt az újonnan függetlenedő arab államok számára. Szovjet tanácsadók sora érkeztek a Közel-Keletre. Másik részről, a „tanácsadást” az új arab szocialista vezetők szovjet eredetű fegyverek vásárlásával „hálálták meg”. Ez az igencsak jelentős piac a hidegháború végével lezárult. Hiszen az Arab Tavasz és Washington térnyerése a térségben az arab szocialista vezetők bukását eredményezte.
Habár Szíriában mára sikerült az orosz befolyást megerősíteni Aszad elnök hatalomban tartásával. A szíriai-orosz egymásra találás természetesen több regionális hatalom számára is hátrányos. Izrael, Törökország és az Egyesült Államok nem örült a két ország szövetségének. Természetesen közbejött a térség proxyszervezetein keresztül jelentős befolyásra szert tevő Irán is. A síita vezetésű Szíria az adósa lett Moszkvának és Teheránnak is.
Izrael számára ezért is nagyon nehéz kérdés Ukrajna megtámogatása és a jelenlegi szíriai helyzet.
Ugyanis Kijev támogatása esetén a Moszkvával való konfrontáció esélye Szíriában megnőne, nem beszélve a védelmi képességek gyengüléséről (Vaskupola átadásáról szóló vita Kijevnek).
Oroszországnak rendkívül komplex stratégiára van szüksége ahhoz, hogy a Közel-Keleten megfelelően tudja befolyását érvényesíteni. Így elkerülhetetlenek a viták az egyes regionális szereplőkkel, ez igaz Teheránra is. Moszkva ugyanis érdekelt Szíria Arab Ligába való visszaintegrálásában. Irán számára viszont egy kiszolgáltatott, az arab államoktól elzárkózott Szíria lenne kedvező. Ennek ellenére a két ország egyre inkább az együttműködés elmélyítése mellett volt érdekelt. A nyugati szankciók ellenére Moszkva így volt képes az agresszió folytatását elősegítő drónok, rakéták beszerzésére Irántól. Természetesen Teheránnak is előnyös lehet az orosz támogatás. Főleg mivel az orosz rakéta és nukleáris technológia (know-how) Iránnak való átadása esetén rendkívül fenyegető lehet Izrael és az Egyesült Államok számára.
Szaúd-Arábia lépései is rendkívül érdekesek. Ugyanis a háború kitörését követően nem vette fel a nyugati köntöst az ukrajnai válság kapcsán. Sőt, a nyugati érdekekkel szemben állva, a szaúdi vezetés nem növelte az olaj kitermelését. Pedig az amerikai diplomácia erre többször is kérte Rijádot, ezzel is próbálva nyomás alá helyezni az orosz exportot és fizetőképességet. Ugyanis Moszkva GDP-je már a 2014-es szankciók hatására leginkább a fosszilis energiahordozók exportjából tevődött össze. Ezt a 2022-es embargók tovább erősítették. Ezzel mind az ipar, mind a szolgáltatási szektor gyengült. Egy esetleges olajár növekedés hozzájárulhat az orosz költségvetés pozitívan tartásához, amely elősegítheti a háború további folytatását.
Rijád a nyugati kérelmek ellenére nemhogy növelte, hanem csökkentette a kitermelését. Ezáltal előidézve az árak növekedését. Az olajat importáló hatalmak számára már ez is egy baljós fejlemény. Az esetleges kínálati válságot egy elhúzódó és kiterjedtebb Izrael-Palesztin konfliktus még drasztikusabban tudná befolyásolni.
Szaúd-Arábia már használta korábban az olajfegyvert, igaz, akkor éppen Moszkva ellen. Sokak szerint a Szovjetunió bukásának az egyik oka pont a szaúdi politika volt. Habár, akkor Rijád az Egyesült Államokkal karöltve működött együtt az államszocialista szuperhatalommal szemben.
Oroszország számára a jelenlegi válság kifejezetten előnyös. Az amerikai erőforrások megoszlása elősegítheti az orosz erőfeszítéseket Ukrajnában. Az emelkedő olajárak szintén elősegítik Moszkva ambícióit Ukrajnában. Ráadásul a szövetséges Irán előretörése nem feltétlenül hátrányos Moszkva számára, hiszen Washington az iráni nukleáris projektet komoly kihívásként kezeli. Viszont óvatosságra is kell intenie az oroszoknak Szíriát, hiszen egy esetleges konfrontáció esetén Izrael egyre inkább a Nyugat felé orientálódna. Oroszország számára az arab-izraeli ellentét az amerikai tervek megtörése miatt is előnyös, hiszen Vlagyimir Putyin egy független Palesztin állam mellett tette le a voksát.
Putin finally makes his first comments on the Israel-Palestine war.
— max seddon (@maxseddon) October 10, 2023
He says it's "a clear example of the failure of US policy in the Middle East" for not "taking the core interests of the Palestinian people into account" and working to create an independent Palestinian state. pic.twitter.com/oJQjs6ax0I
Ezzel pedig az arab érzelmek számára egy sokkal kielégítőbb narratívát vázolt fel, mint az amerikai Ábrahám egyezmények folytatása (akár Szaúd-Arábiával). Habár azt fontos megemlíteni, hogy az orosz álláspont már a hidegháborúban is hasonló volt.
Kíváncsi vagy az Izrael és a Hamász közötti konfliktus többi részletére is? A témában született írásainkat itt találod!
Szemlézte: Szabó Bence
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
