A 2022-es orosz invázió során eleinte a nyugati szakértők többsége azt gondolta, hogy Moszkva villámháborús terve könnyedén működni fog Ukrajnában, és az ukrán nép néhány héten belül megadja magát az agresszor akaratának. Ennek ellenére, egy évvel később, a kelet-európai ország továbbra is a szuverenitásáért küzd, kisebb-nagyobb sikereket elérve a keleti területekre visszaszorított megszállók ellen. Ez az ellenállóképesség részben az orosz haderő hibáinak köszönhető, azonban nem hagyható figyelmen kívül az ukrán civil társadalom ereje sem. Ez a képesség nem csupán a háború közben jelentős, de a harcok intenzitásának csökkenése után is létfontosságú marad, például Kijev uniós csatlakozásának esetében. A civil társadalom nyújtotta lehetőségeket Marija Golubeva, korábbi lett belügyminiszter, jelenleg a berlini Robert Borsch Stiftung munkatársa elemezte a CEPA Europe’s Edge című online folyóiratában.
Ukrajna csupán 4 nappal az orosz invázió kezdete után nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz, amelyet követően mind az Európai Parlament, mind az Európai Bizottság ajánlásáról biztosította Kijevet a tagjelölti státusszal kapcsolatban. Utóbbi egy hétpontos javaslattal állt elő, hogy Ukrajna valóban tagjelölti státuszt szerezhessen: ebben az alkotmányos bírói és igazságügyi reformok mellett korrupció-, pénzmosás-, és oligarchaellenes követelmények, illetve a médiaszabályozás és kisebbségvédelem is szerepelnek. Ukrajna csatlakozási folyamata azonban ennél bonyolultabb.
Az Unió tagállamainak szempontjából az a legfontosabb, hogy az említett procedúra minél stabilabban menjen végbe, még akkor is, ha ez a gyorsaság rovására megy.
Golubeva szerint az Európai Unió vezető regionális államai elsőként az integráció reformját akarják végrehajtani, a bővítési törekvéseket háttérbe szorítva.
Ez nem meglepő, hiszen egy nagyjából 40 millió fős lakosságú entitás csatlakozása alapvetően felborítaná az Európai Parlament hatalmi viszonyait.
Ezt igazolja, hogy Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke február elején látogatott Kijevbe, ahol azt nyilatkozta, hogy Ukrajna csatlakozása nincs merev időbeli keretek közé szorítva.
European Commission President Ursula von der Leyen said there were no rigid timelines for Ukraine to join the EU.
— DW News (@dwnews) February 4, 2023
This comes as Ukrainian President Zelenskyy said he wanted to start talks on Kyiv's accession "this year." https://t.co/YTqSDlQtrF
Kijev tagjelölti státusza tehát – elsősorban – a Bizottság hétpontos tervének megvalósulásához van kötve. Golubeva szerint a követelt reformok két fő területre fókuszálnak: a decentralizációra és a jogállamiságra, azonban mindkét esetben szignifikáns fejlődést tapasztalhattunk az elmúlt években. Az előbbit az is mutatja, hogy az ukrán civil társadalom ellenállási gócokat alkotva, valamint a területvédelmi erők keretein belül hatékonyan gyengíti az orosz megszállókat.
A newly married couple, Svyatoslav Fursinb and Yarina Arieva, pose for a photo after they joined the ranks of the city territorial defense the day after they got married in Kyiv. © Mikhail Palinchak#honeymoon #Ukraine pic.twitter.com/Nj50zuj5yZ
— Fuad Alakbarov (@DrAlakbarov) March 3, 2022
Utóbbi szempontjából szintén elengedhetetlen a nem-kormányzati szervezetek és a magánszektor tevékenysége:
civil csoportok például már elkezdték kialakítani az újjáépítési források felhasználásának ellenőrzési rendszerét, egyes agytrösztök szakértői pedig például drónok felhasználásával mérik fel az Oroszország által okozott károkat.
Mindez bizonyítja, hogy a külső donorok támogatásaitól függetlenül az ukrán civil társadalom lendülete legtöbb esetben belső indíttatású. Ennek támogatására
komoly szükség lenne egy transzparens és kiszámítható keretrendszerre, amelyen át az Unió közvetlenül tudja elősegíteni a már létező civil együttműködést.
Ez könnyen implementálható lenne, hiszen a társadalom és a kormányzati szektor kapcsolata kifejezetten jó: 2014 óta számos NGO szakértője lépett politikai pályára.
Az együttműködés hivatalos formáinak kiépítése azonban nem csak a háború szempontjából lenne elengedhetetlen, de az újjépítés esetében is. A civil társadalom szakértői képességei könnyen kitölthetik a kormányzati szektorban tapasztalt hiányosságokat, valamint előmozdíthatják az uniós csatlakozás egyik feltételét, a decentralizációt is.
Kíváncsi vagy, hogyan eszkalálódott az orosz-ukrán konfliktus? A témával kapcsolatos összes cikkünket itt találod.
Szemlézte: Szenes Eszter
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
